Szinte mindannyian tudunk papírrepülőt vagy papírhajót hajtogatni. Néhányan még egy inget és egy nyakkendőt is össze tudnak hajtogatni a barátaink előtt. Ez szórakoztató, és megmutatja, milyen ügyesen bánsz az ujjaiddal, és milyen készségekkel rendelkezel. Nézzük meg együtt, mi az origami , mikor keletkezett, népszerűvé vált és miért igazi művészet. Az origami olyan művészet, amely megtanít minket a türelemre, a pontosságra és arra, hogy meglássuk a szépséget az apró dolgokban. Az origami segítségével felfedezzük a világot és önmagunkat, fejlesztjük a kreatív gondolkodást és a finommotorikus készségeket. Merüljünk el a fogalom meghatározásában, és fedezzük fel ennek a több mint 1000 éves művészetnek a történetét.
Origami: Meghatározás
Az origami (japánul 折り紙) egy ősi japán művészet , amely olló és ragasztó használata nélkül hajtogatja a papírt. Maga az "origami" szó két japán gyökből áll: "ori" (hajtogatni) és "kami" (papír). A különböző kultúráknak saját nevük van erre a művészetre. Koreában például "jongi-jeobgi"-nak hívják, ami szintén "papírhajtogatást" jelent. Spanyolországban és a latin-amerikai országokban a "papiroflexia" kifejezést használják, míg az angol nyelvű országokban a japán "origami" kifejezés honosodott meg.
Az origami olyan művészeti forma, amely precizitást, türelmet és térbeli gondolkodást igényel. Minden hajtogatásnak, a papír minden hajlításának jelentése van, és a végső forma kialakulásához vezet. Az origami a gyermekek által hajtogatható egyszerű figuráktól a mesterek által készített összetett modellekig a bonyolultság és a szépség széles spektrumát öleli fel.
Az elnevezések és a kulturális kontextusok különbözőségei ellenére az origami lényege változatlan marad - ez a művészet egy lapos papírlapot hajtogatással háromdimenziós figurává alakít. Olyan művészet, amely ötvözi a matematikai pontosságot és a művészi látásmódot, a hagyományt és az innovációt.
Az origami története
Az ókori Kína: a papír születése (a Kr. u. 7. századig)
Az ókori Kínában, megunva a kényelmetlen fa- és bambusztáblákat, valamint a drága selymet és gyapjút, az i. e. 3. századra feltalálták a papírt eperfa kéregből és bambuszból. A császár csak Kr. u. 105-ben értesült hivatalosan erről a technológiáról. A papírt használták írásra, vallási célokra és a mindennapi életben, például a híres függőlámpásokhoz.
Bevezetés Japánban: az origami magjai (7-12. század)
Annak ellenére, hogy Kína megpróbálta megőrizni a papírkészítés titkát, a vándorló buddhista szerzetes, Dan Ho a 7. században elhozta ezt a tudást Japánba. Ezt a "Japán krónikák" (Nihongi) jegyzik fel. Japánban a papírt széles körben használták a mindennapi életben: paravánokat, ablakokat, esernyőket és ruhákat készítettek belőle. Különleges szerepet játszott a buddhista rituálékban.
Filozófiai reflexió: a buddhizmussal és a sintóval való fúzió (8-12. század).
Ebben az időszakban alakult ki az origami filozófiai alapja. A japán zen buddhizmus minden pillanat szépségében, a törékenységben és a mulandóságban kereste az igazságot. A sintóizmus bevezette az istenség (kami) jelenlétének gondolatát minden dologban, különösen a szokatlan dolgokban. Így alakult ki az origami (japánul 折り紙, hajtogatott papír), mint mély jelentéssel teli művészet.
Az arisztokrácia kora: origami az udvarban (1185-1573)
A Kamakura és a Muromachi korszakban az origami az arisztokrácia művészetévé és szórakozásává vált. Az elegáns figurák hajtogatásának képességét az udvari emberek kötelességének tekintették. A feljegyzéseket és leveleket gyakran hajtogatták pillangók, darvak vagy bonyolult figurák alakjában, hogy kifejezzék a jókívánságokat és az érzéseket.
A művészet demokratizálása: origami mindenkinek (1573-1867)
Az Azuchi-Momoyama és az Edo-korszakban a papír hozzáférhetőbbé vált, és az origami elterjedt a köznép körében. Sok új figura született, amelyek klasszikusokká váltak, mint például a daru Tsuru - a boldogság és a hosszú élet szimbóluma.
Rendszerezés és terjesztés: az első origami-könyvek (18. század vége-19. század közepe).
1797-ben jelent meg a Senbazuru Orikata (Hogyan hajtogassunk ezer darut) című könyv, amely 49 darumodell leírását tartalmazza, és a kívánságteljesítés legendájára utal. 1845-ben jelent meg a "Kan no mado" (Ablak a tél közepére), amely még változatosabb figurákat mutat be. Az origami végül olyan időtöltéssé vált, amely minden társadalmi réteg számára elérhető volt.
Modern origami
Az origami 20. és 21. századi fejlődése szorosan Akira Yoshizawa nevéhez fűződik. Ez a japán mester felbecsülhetetlenül sokat tett a papírhajtogatás művészetének népszerűsítéséért és továbbfejlesztéséért.
Akira Yoshizawa 1911-ben született. Fiatalkorában műszaki rajzolóként dolgozott egy gyárban, és leíró geometriát tanított. Ezek a készségek később fontos szerepet játszottak az origamihoz való hozzáállásában. A második világháború után, 1952-ben történt valami, ami megváltoztatta Yoshizawa életét és az origami történetét. Az "Asahi Graph" magazin fotókat közölt a figuráiról, ami nagy hírnevet hozott a mesternek.
Miután híressé vált, Akira Yoshizawa az origami fejlesztésének és népszerűsítésének szentelte életét. 18 könyvet adott ki erről a művészetről, és szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tette. Legfontosabb hozzájárulása az volt, hogy kidolgozott egy szimbólumrendszert a hajtogatásokra és a figurák létrehozásához szükséges műveletekre. Ezt a rendszert, amely nem igényel fordítást, ma is használják az origami művészek szerte a világon.
Figyelemre méltó, hogy a leíró geometria tanára ilyen univerzális szimbólumrendszert dolgozott ki. Ez mutatja, hogy Yoshizawa korábbi tapasztalatai hogyan segítették őt az origami összetett művészetének rendszerezésében és egyszerűsítésében.
A japán kultúra fejlődéséhez való hozzájárulásáért Akira Yoshizawa-t Japán legmagasabb kitüntetésével, a Felkelő Nap Renddel tüntették ki. 2005-ben, 94 éves korában halt meg, gazdag örökséget hagyva maga után.
Yoshizawa örökségéhez tartoznak könyvei, a rajzrendszer, több száz eredeti modell és az origami mint művészet filozófiai megközelítése, amely a matematikai pontosságot és a művészi látásmódot ötvözi. Művei továbbra is inspirálják az origami művészeket szerte a világon, tanítási módszerei és rajzrendszere pedig továbbra is az origami tanulásának alapját képezik.
Origami ma
Napjainkban az origami messze túllépte az egyszerű hobbi határait, és az élet és a tudomány számos területén alkalmazzák.
Az origamit gyakran használják ünnepi dekoráció és szórakozás elemeként különböző országokban. A papírhajtogatás művészete népszerű hobbivá vált, amely minden korosztályt vonz, mivel könnyen hozzáférhető és gyönyörű tárgyakat lehet létrehozni egy egyszerű papírlapból.
A pszichológiában és az orvostudományban az origami a művészetterápia egyik formájaként talált alkalmazásra. Ez a módszer segít az embereknek a szorongás és a düh kezelésében, elősegíti a koncentrációt és hozzájárul a relaxációhoz. A gyerekekkel való munka során az origamit a finommotoros készségek és a térbeli gondolkodás fejlesztésére, valamint az érzelmi feszültség csökkentésére használják. A logopédusok az origami technikákat a gyakorlatban a gyermekek nyelvi készségeinek fejlesztésére használják.
Az origami alapelvei váratlan alkalmazásokra találtak a mérnöki tudományokban. Az origami által inspirált hajtogatható szerkezeteket az orvostudományban, a repülőgépiparban és a gépészetben használják. Ilyen például a szív- és érrendszeri műtétekhez használt összehajtható sztentek és az űrhajókhoz használt kompakt napelemek.
Matematikai szempontból az origami érdekes kutatási terület. Az origami művész célja, hogy pontosan meghatározza a lap egy vagy több pontjának helyzetét, amelyek meghatározzák a végső tárgy kialakításához szükséges hajtásokat. Ez összetett geometriai feladatokhoz vezet.
Különösen érdekesek a Huzita-axiómák - egy hét szabályból álló szabálykészlet, amely formálisan leírja a sík origami felhasználásával készült geometriai konstrukciókat. Ezek a szabályok összehasonlíthatók a klasszikus, iránytűvel és vonalzóval végzett konstrukciókkal, sőt bizonyos szempontból felül is múlják azokat lehetőségeikben.
Az origami mint művészet, tudomány és oktatási eszköz folyamatosan fejlődik. Türelemre, pontosságra tanít, fejleszti a térbeli gondolkodást és a kreativitást. A gyermek által összehajtható egyszerű figuráktól kezdve az összetett matematikai modellekig és mérnöki megoldásokig az origami bizonyítja, hogy egy egyszerű papírlap végtelen kreativitási és innovációs lehetőséget rejt magában.
Utóirat
Apaként rendszeresen hajtogatok origamit a 10 éves fiammal. Tetszik, hogy a fiam számos próbálkozással le tudja vonni a következő fontos következtetéseket:
- Gyönyörű figura csak gondos és precíz hajtogatással jön létre. Egyetlen pontatlan hajtogatás - és a végén a figura már nem tökéletes.(A részletekre való odafigyelés és a gondosság fontos a kiváló eredmény eléréséhez)
- Követni kell bizonyos utasításokat, amelyeket meg kell jegyezni. Általában egy közepesen összetett figura körülbelül 50 lépésből áll.(Fontos, hogy kövessük az utasításokat és megjegyezzük a lépések sorrendjét.)
- A sietség nem vezet semmire - jobb lassabban, de helyesen hajtogatni, mint sietni, hibázni és elölről kezdeni az egészet. Ez emlékeztet minket a közismert mondásra: "A sietség pazarlásra késztet".(A türelem és a gondosság a munkában gyakran jobb eredményre vezet, mint a sietség.)
- Ha az ötödik próbálkozásra sem sikerül, csak tízszer kell próbálkozni. A tehetség és a természetes képességek csak 2%-át teszik ki a sikernek, a maradék 98% a gyakorlás.(A kitartás és a folyamatos gyakorlás a mesteri tudás kulcsa)
Ezenkívül az origami remekül fejleszti a finommotoros készségeket. Én segíthetek a fiamnak az iskolában a tudás megszerzésében és az egyetemre való bejutásban, de a fej az övé. És ha már nem akar a fejével dolgozni az életben, legalább kiváló cukrász lehet belőle!
Példaként íme egy videó, amelyen egy origami shuriken csillagot hajtogat.