Közösségi iroda, otthoni iroda, iroda - a fények, az árnyékok.

Közösségi iroda, otthoni iroda, iroda - a fények, az árnyak.

Stefan Riedl
közzétett:

Co-Working-terek és otthoni irodák között – Stefan Riedl évek óta váltogat ezek között a munkavilágok között. Ott is fényeket talál, ugyanúgy mint árnyékokat. És akkor még ott van ez a kérdés: Egyáltalán szükség van-e a helyszínen lévő irodára? Egy tapasztalatbeszámoló...


E-mailekre válaszolni, munkalapokat kommentálni, prezentációkat összeállítani és megbeszéléseket tartani munkatársakkal – mindezek nem olyan okok, amiért valójában az irodába kellene menni. Vagy talán mégis? Már azóta, hogy a világot és minden benne gyökeret eresztett és megszokott folyamatait az 2020/21-es koronavírus-járvány alaposan felkavarta, egyértelművé vált, hogy a digitalizáció, vele járó fejlődés és az új munkamodellek felé vezető úton nincs visszaút. Személyesen én 2013 óta gyakorlom ezt a modellt, és szeretném megosztani veled a tapasztalataimat.

Hybrid munka és Co-Working

Hybrid munkavégzés azt jelenti, hogy az ember a rendes munkaidejének egy részét az irodában, az ügynökségben vagy a cégnél tölti, míg a másik részét otthon vagy – akinek otthon zsúfolt a feje vagy kockás lábbelik nyomják az ujjait – úgynevezett Co-Working Space-ekben. Ezek nagyobb méretű irodahelyiségek, amelyek olyan emberekre szakosodtak, akik ideiglenesen munkahelyre van szükségük.

Először is, az ilyen lehetőségeket minden nagyobb városban megtalálhatjuk, és a „ideiglenes” ebben az értelemben nem részmunkaidőre vonatkozik, hanem konkrétan a munkavégzés idejére. Így egy "Napijeggyel" egy napos hozzáférést kap 9-től 17 óráig, használhatja ott a Wi-Fi-t, nyomtatót és kávégépet, és zavartalanul tevékenykedhet. Vagy néhány hétig lefoglalhatja magát egy megrendelés alapján a Co-Working Space-ben, egészen az utolsó alternatíváig: gyakorlatilag mindig ott marad.

Bizonyos, hogy minden esetben egy dolog egyértelmű: Ehez a munkamodellhez nemcsak öröm az autonóm munkavégzésre. Nem, új játékszabályokat a társadalmi együttlétben meg kell határozni, hogy a legjobbat hozza ki a munkaidőn túl – hiszen kihívásokat és lehetőségeket is rejteget.

Közös iroda, épület külső része
A Co-Working Space-ek egyre számossá válnak, főleg a nagyobb városokban, és egy modern munkavégzési módot kínálnak.

A Co-Working Space-ek előnyei

Ha valaki először lép be a „Co-Working”-be, egy izgalmas nap kezdődik, hasonlóan egy új vállalathoz: ott megismerkedik egy csomó „kollégával”, akik eltérő tevékenységeket végeznek, így a tér egy sokféle iparágakat és szakterületeket kínáló ökoszisztémát nyújt. Egyedül ebédelni? Csak ha magad ragaszkodsz hozzá. Modern munkahelyek ipari loft-stílusban? Mindig jöhet! A "Think Tanks"-ben lehetőség van nyugodtan „bemesterkélni” együtt, és új ötletek kipattanásának helyet adva, miközben a nyomtató mellett kényelmes pletyka is kezdődhet. Összességében a munkaterületek teljesen csendre és nyugalomra hangolódnak. Telefonbeszélgetést ugyanis házirend szerint a kijelölt telefonfülkékben kell lebonyolítani. Egy jól átgondolt koncepció így vonzó légkört teremt.

Egy Co-Working Space-en számos pozitív aspektus egyesül: A rugalmas látogatási idők lehetővé teszik a családi és a szakmai közszolgáltatást. Még akkor is, ha otthon olykor cirkusz van, a menekülés a Co-Working-ba valóban csodákra képes. Az idő is szigorú, és az ember nagyon hatékonyan dolgozza le a teendő listáját. Este még gyorsan ki lehet nyomtatni valamit a közösségi nyomtatóról? Semmi gond. A hozott ebédet a hűtőben tárolni? Működik, mint bármely más alkalmazottkonyhában (bár csak átmenetileg).

A tehetségeket ott lehet toborozni, ahol éppen otthon vannak, és egyáltalán, a munkavégzők számára a lakhely választása szabad, ahogyan az én saját példám is mutatja: Míg az ügynökségünk Warenben (Müritz) található, engem személy szerint az ország déli részén, pontosabban Bajorország harmadik legnagyobb városában, Ausztria tartományban helyeztek el. Engem és a főnökeimet hihetetlen 750 kilométer választ el egymástól. Rossz kilátások azoknak, akik érzékenyek a munkatársak ellenőrzésére.

Az egészséges bizalommal és a teljesítményközpontú szemlélettel rendelkező emberek számára a hibrid munkavégzés azonban logikus lehetőség és hatékony megközelítés. Még, mert természetesen a vállalkozók profitálnak ezekből a munkavégzési modellekből, mivel kevesebb irodaterület bérelhető és az ezzel járó mellékköltségek közvetlenül megtakarításra kerülnek.

Nincs kétség: Egy ilyen rugalmasság általában növeli a résztvevők elégedettségét és az egyéni élet-munka-pihenő egyensúlyát. És végül minden természettudományból ismert, hogy mindennek a faja szerint szaporodik: Az elégedett főnökök gondoskodnak az elégedett munkatársakról, akik pedig gondoskodnak az elégedett ügyfelekről, stb. Tehát mindenki nyer.

Egy co-working térben lévő helyiségek.
A start-upoknak saját postacíme van, és a csapatok akár teljes irodákat is bérelhetnek, amelyek csak rájuk vannak fenntartva. Így megspórolható az önálló bérleti díj.

Co-Working-Spaces hátrányai

Ahogy mondani szokták? Hol sok a fény, ott sok az árnyék. Mindig az egyéni nézőponttól függ, de néhány esetben egyszerűen a mennyiség teszi a méregdózist. Tehát vannak néhány hátrány, amelyeket biztosan át kell gondolni, hogy ne váljék a jókedv tartós frontális támadássá. Valószínűleg ritkábban fordul elő, de nem mindig az a Co-Working Space lesz a szó szerinti munkahelyi Éden kertje. Alapvetőtlen kollégák, hangos környezet, piszkos konyhák vagy rosszul felszerelt irodaterületek... A hibák listája hosszú lehet. Az akadályok listája még hosszabb.

Ezenkívül ott vannak a kollaborációs szempontok: Aki állandóan nincs jelen a munkahelyen, az néha elfelejtett lesz a helyi csapat által. Nem rosszindulatból, egyszerűen azért, mert egy e-mail küldésének vagy telefonálásnak a költsége magasabb, mint a munkatársaknak rögtön átjutna a nyitott irodai ajtón keresztül a legfrissebb híreket kiáltani. Innen ered az otthoni munkavállaló vagy Co-Worker félelme, hogy valami lemarad – legyen az akár egy súlyos hír vagy egy jelentéktelen apróság.

A helyi kollégáknak gyakran hiányoznak a részletes információk arról, hogy mi az, amivel a távoli munkavállaló éppen dolgozik. Soha nincsenek ott, és sosem találkoznak a hűtőszekrény vagy a irattárállvány előtt. Ilyenkor könnyen megesik, hogy egyszerűen mellőzik őket. Egy központilag szervezett csapat vezetése egy decentralizált pozícióból kihívást jelent. A csapatzsépítést, az integrációt a struktúrába vagy az új munkatársak beillesztését pedig a távmunkánál még meg sem említsük...

Sok hátrány érvényesül az otthoni irodában is. A saját négy falunkban ugyanis megfelelő technika nélkül egyszerűen magunkra vagyunk utalva, a vezetékes internet nélkül nem kapcsolható be, és egy jó minőségű HD kamera nélkül minden meetingen legalább „homályosnak” érezzük magunkat. Az adatok szerint a koronavírus alatt a videóhívások számának növekedése miatt is érezhetően megnőtt a plasztikai sebészetek látogatottsága, ahogyan az ZDF beszámolt róla.

Konyha egy közösségi irodában.
Az étel közvetlenül hat az állapotunkra. Ezért fontos, hogy legyen egy konyha, ahol mindenki számára működő kávégép van.

A legjobb a két világból

A koronavírus sok mindent megtanított nekünk, de három dolgot kiemelten fontosnak tartok ebben az összefüggésben:

  • A technika, hardver és szoftver egyszerűen naprakész legyen. Ezzel nem csak a vállalatnak teszünk szívességet, hanem a munkavállalóknak is.
  • Az igazság az, hogy ahhoz, hogy azt csináljuk, amit éppen csinálnunk kell, sokunknak nem kell minden nap bejárnia az irodába, egy ügynökségbe vagy egy vállalatba.
  • Az otthoni munkavégzés azonban magában hordozza a magány latens veszélyét, elszigeteli az embereket egymástól (és néha a plasztikai sebészetek révén is terheket ró a pénztárcára).

Úgyhogy egy vállalkozónak többet kell tennie annál, minthogy egyszerűen a munkatársakat a saját négy falába parancsolja, és reménykedik, hogy a bolt továbbra is úgy működik, mint eddig. És a munkavállalóknak is egy tiszteletreméltó szintű saját kezdeményezés és önszervezés szükséges, hogy végül az összes érintett elégedettségére letudhassák a napi teendőlistákat. Így született meg az arany középutas hibrid modell: Egyrészt az időt az irodában töltjük, másrészt otthon vagy épp a Co-Working Space-en.

Együttműködési térben lévő helyiségek
Egy fix íróasztal vagy épp csak egy folyamatosan szabad munkahely, Co-Working rugalmasan alakítható.

Egy a múlt évtizedek teljes munkaidős munkamodellje, amikor egyszerűen csak eltereltük az időt, bizonyára nem fenntartható a jövőben. De az embereket egyszerűen otthon hagyni, saját vagyonsorsukra bízni ugyanolyan veszélyes. Nem csak az érintetteknek, hanem a cég teljesítményének is: Mindegyik esetben az arcba-arc találkozások az emberi jólétünk lényeges részét képezik. Fontos társasági alapot képeznek a kommunikációhoz és az interakcióhoz. Offline már 7:30 órától rengeteg lehetőség kínálkozik arra, hogy a karokkal integetve jó hangulatot teremtsünk, vagy amikor a laterális találkozón, a folyosón való megállásnál vagy a kétperces beszélgetésnél a könyvelő kollégáddal.

Csak ezekből az interakciókból alakulnak ki a munka utáni barátságok: Beszélgetünk a hétvégekről, a hobbirol, a családi bővülésről vagy a sportról. És ha senki sem sportol, akkor legalább lelkesen lehet beszélni a sporteseményekről. Ezek az interakciók mindegyike erősíti a kapcsolatot ezekkel az emberekkel. És éppen ezek a kapcsolatok azok, amelyek a valóban erős csapatok alapvető feltételeit képezik, azok, akik hajlandóak segíteni, az extramérföldet megtenni, vagy akár önkéntesen szervezni egy eseményt. Éppen ezek a csapatok, amelyek toleráns együttműködés és szoros összetartás révén kiemelkedő teljesítményre képesek.

Megjelent a a címről Stefan Riedl
Megjelent a:
A címről Stefan Riedl
Stefan Riedl, egykor banki kereskedőként tanult, később pedig grafikai tervezést tanult, és több mint 250 oktatóvideóval rendelkezik, mint tréner a Desktop-Publishing témáiról. Öt évig dolgozott a "Commag" főszerkesztőjeként - az online képszerkesztő és webdesign magazinon a PSD-Tutorials.de oldalon. Visual designerként jelentős szerepet vállalt a TutKit.com portálfejlesztésében és mint művészeti vezető létrehozta a megjelenést. Stefán főbb területei a stratégiai tervezés, a vizuális tervezés és a bonyolult felhasználói élménytervezés kidolgozása.
Vissza a áttekintéshez