Hold (jobb lent) és Vénusz (bal felső). Egy 60 mm-es objektívvel 3 másodpercig expozícióval, 1:5,6 rekeszérték és ISO 200-on készült felvétel:

1. rész - hangulatfelvétel a szürkületben

1. Hangulatfotók a szürkületben

Fényképezés annyit jelent, mint „fényképezés”, vagyis képek készítése fény segítségével. Ez általános ismeret; ezért sok kamera akkor tűnik el táskájában, amikor a napfény intenzitása csökken és beáll a szürkület.

Ez azonban figyelmen kívül hagyja, hogy jó fényviszonyok mellett is jó képek készülhetnek, mert minden kamera hosszú expozíciós időkkel összegyűjtheti a rendelkezésre álló fényt, ameddig szükséges, hogy ezáltal megfelelően expozícionált fénykép készüljön.

Ez az egyes esetekben akár több másodperc vagy akár percek is lehetnek. Ebben a vonatkozásban egy kamera sokkal túltesz a szemünkön, ezért érdemes a motivumokat vadászni még akkor is, amikor mi magunk már nem veszünk észre sok mindent a sötétben.

Hozzájárul ehhez a mi szemünk egy sajátsága, az, hogy gyenge fényviszonyok mellett csak a szürkeárnyalatokat látja, de már nem színeket. Ennek az az oka, hogy az éjszakai sötétségben a szemünk "skotopikus látásra" (éjszakai látás) vált és ehhez egy második látóberendezést használ, mégpedig nyúlfark sejteket a nappali tappancssejtek helyett.

A nyúlfark sejtek valójában csak fényességértékeket képesek megkülönböztetni, ami az "éjszaka minden macska szürke" közmondásban kifejeződik. Ugyanakkor az éjsötétben elveszítjük a képességet, hogy magas felbontással, tehát élesen lássunk.

A skotopikus látás szimulációja: fent nappali fény mellett, lent haladó szürkületben. A színek és a képélesség a emberi szem számára elvesznek.

Rész 01 - hangulatképek alkonyatkor



Ezen korlátok egy kamerát nem érintenek. A kamera képes még a naplemente után jóval, amikor az újságlap olvasása kültéren már régóta lehetetlen, éles és színes fényképeket készíteni.

Ez azt jelenti, hogy absztrakciós képesség, intuíció és kissé gyakorlatra van szükség ahhoz, hogy motivumokat találjunk a sötétben, mert nem úgy látjuk őket, ahogyan később a fotón láthatók lehetnek. Ugyanakkor technikai kihívásokat is le kell küzdeni, mert a sötétben néhány kamera kezelése problémákat okoz; legyen az a vezérlőelemek rossz olvashatósága vagy a funkciók, mint például az autofókusz vagy az expozíció-mérés meghibásodása.

Ezek a nehézségek ne tántorítsanak el minket attól, hogy gyenge fényviszonyok mellett vagy akár sötétségben is fényképezzünk, mert az erőfeszítésekért a jutalom igencsak rendkívüli eredmények lehetnek.

A vizuális benyomás szimulációja (fent). Ezzel szemben a kamera észleli a színeket és a megfelelő expozícióval a motivum világosabbnak látszik.

1. rész - Hangulatfotók a szürkületben



Ebben az oktatói sorozatban az „Asztro- és Égboltfotózás” témaköréről van szó, ami általában az érdeklődésre számot tartó területté válik, amikor a nap nem áll a horizont fölött. A Hold, a csillagok, a bolygók, a Tejút és egyéb objektumok az Univerzumban és a Föld légkörében bekövetkező jelenségek általában fő motivumai vagy legalábbis díszletei lehetnek.

Nem feltétlenül szükséges drága speciális felszerelés, például egy távcső és egy csillagászati ​​gépezet, hogy lenyűgöző fényképeket készítsünk égbolti objektumokról. Ellenkezőleg: a modern digitális tükörreflexes kamerák képességeinek köszönhetően sok helyzetben elég lehet a fotoobjektív a lenyűgöző fényképek elkészítéséhez.

Abszolút szükséges azonban valamelyik felszerelés:

• stabil állvány

Azért szükséges, hogy elkerüljük a rezgéseket hosszú expozíciós időknél. Elég stabilnak kell lennie ahhoz, hogy egy kamerát egy nehéz teleobjektívvel biztonságosan tartsunk még egy szélroham ellenében is. Semmi sem bosszantóbb, mint egy állvány, ami végül nem felel meg a céljának. Nagyon praktikusak az olyan állványfejek, ahol az átállás vízszintes és függőleges formátum között kényelmesen és gyorsan megy.

• zárkioldó

Ezt az állvánnyal együtt használják a kamera kiváltásához, anélkül hogy meg kellene érinteni. Egyfelől a közvetlen kioldás a kockázatát hordozhatja egy elmosódásnak, másfelől hosszú expozíciós időknél a kioldónyomógombot a kockázata a kioldás időtartamára vannak lenyomva, amit egy zárkioldóval sokkal kényelmesebben lehet megtenni. Néhány zárkioldónak további vezérlési funkciók is vannak, például programozható intervallum a sorozatfelvételekhez, vagy a hosszú exponálás ideje beállításának lehetősége hosszú expozíciós felvételek esetén. Néhány ilyen kiegészítő funkció érdekes lehet az asztro- és égboltfotózás számára is.

Két zárkioldó: Az felső egy egyszerű modell, amellyel csak a kamerát lehet kiváltani, miközben hosszú expozíciós idők rögzítésére alkalmas rögzítő funkcióval. Az alsó modell programozható intervallumfelvételekre és hosszú expozíciókra előbeállított expozíciós idővel rendelkezik.

Fontos, hogy a zárkioldó csatlakozása illeszkedjen a kamerájához, mert az csatlakozócsatlakozók nem szabványosak.

• Vakuumerősítő

Ez hasznos lehet, ha előtérszereplőket szeretnénk felvilágosítani. Az vakuerősségét úgy kell csökkenteni, hogy az expozíció alkonyati vagy éjszakai jellege megmaradjon.

Eljárás

1. Felkészülés

Egy jó tervezés és előkészület elengedhetetlen az alkonyati felvételekhez a csillagászati ​​testekkel. A legtökéletesebb esetben az esti ég alakulatos, növekvő holdsarló a naplemente utáni tájkép hatásos alkotórészeként kiválasztásra kerülhet. Még impozánsabb, ha a Hold találkozik a Vénusz bolygóval, amely a Nap és a Hold után harmadik legfényesebb égitest, és feltűnően látható. Időszakosan az „Esthajnalcsillag”, hónapokkal később ismét a „Reggélcsillag”. Minden hónapban van egy este vagy reggel, amikor a Hold a Vénusz közelében helyezkedik el. Az asztronómiai évkönyv ezt „Hold a Vénusznál”-nak nevezi, ahol a legrövidebb távolság mindig ingadozik. Aki rendszerezetten ilyen felvételeket szeretne készíteni, annak meg kell tanulnia a csillagászat alapjait.

1. rész - Hangulatfotók alkonyatkor

Kivonat az „A Himmelsjahr 2008” csillagászati ​​évkönyvből, Kosmos Verlag, ISBN 978-3440110218). A Mond-vékonyka bolygókon és Szaturnuszon való találkozását bejelentik.



Tegyük fel, hogy a Vénusz éppen Esthajnalcsillag, és a Hold „látogatást” kap egy bizonyos napon, amelyet az asztronómiai évkönyv rögzített. Akkor jó ötlet már egy este előtt körülnézni egy megfelelő helyszín után, ahonnan nemcsak a két égitest randevúja látható, hanem egy érdekes előtér is egy sikeres képkompozícióhoz vezet. Legyen az egy különlegesen hatásos fa, egy történelmi épület vagy egy látványos tájkép, az természetesen az Ön döntése.

A naplementét követően nézze nyugat felé, ahol a Nap lement, és az éles Vénuszhoz igazodjon, amely egy fényes csillagként néz ki. Talán már látja a holdsarlót is, bár az még jóval távolabb van a Vénusztól, mert csak a következő napon fog a Vénusz közelébe kerülni. A Vénusz egy nappal később ugyanabban az időpontban gyakorlatilag ugyanott lesz, így tesztfelvételeket készíthet az optimális gyújtótávolság megtalálásához.

A közelgő „Hold a Vénusznál” csillagászati esemény napján készítse elő fotózási kirándulását: Töltsön fel mindent a kamera akkumulátorát, és vigyen magával bármely tartalék akkumulátort is. A hosszú expozíciók jelentős mennyiségű kameraintenzitás növelhetik. Ügyeljen arra is, hogy elegendő kapacitású memóriakártyával rendelkezzen. Ne felejtse el, hogy a távkioldóval és a többi tartozékkal együtt felcsomagolja a statívot is.


2. Alapbeállítások elvégzése

Menjen a kiválasztott fényképezési helyszínre időben, lehetőleg még napnyugta előtt, így nappali fényben felépítheti felszerelését anélkül, hogy időhiányba kerülne.

Egy nehézség abban áll, hogy a legjobb „Végtelen” fókuszt találja meg, mivel a legtöbb autófókusz objektív a Végtelen-jelölésen túlra is fókuszálhat. Amikor még világos van, akkor messzi horizontot használhat, és az autófókuszt használhatja. Ha egyszer sötét lesz, próbálkozhat a Holddal, soha ne a csillagszerű objektumokkal, mert ezekkel sok esetben az autófókusz nem boldogul. Miután a fókuszálás megtörtént, váltson kézi fókuszra, tehát az „AF”-ről az „MF”-re, hogy megakadályozza, hogy a kamera minden fotó után újra élesre állítson. Boldog az, aki egy tükörreflexes fényképezőgéppel rendelkezik „Élőkép” funkcióval, amelyen a kép megjelenik a kamerakijelzőn.

Ezután használja a kijelző legnagyobb nagyítási fokozatát a legjobb fókusz kézi beállításához.

1. rész - hangulatképek a szürkületben

Fókuszálás egy fényes csillagra a Canon EOS 20Da „Élőkép” funkciójával. A felső képen a csillag még homályos, az alsón éles.

A következő kamera beállítások ajánlottak:

Fájlformátum

Kérjük, mindig a RAW formátumban készítsen ilyen típusú képeket. Végül is fontos, hogy olyan motívumokat rögzítsen, amelyeknek részben hatalmas kontrasztaránya (dinamika) van, valamint a feldolgozás utáni tartalékaihoz. Egy RAW formátumú fájl lényegesen több adatot tartalmaz, mint egy JPG formátumú fénykép. Ha még nem ismeri a RAW fájlok további feldolgozását, akkor állítsa be kameráját úgy, hogy egyszerre mentsen el RAW és JPG fájlokat is. Ekkor később foglalkozhat a RAW-okkal. Én magam mindig a RAW-ok mellett a legalacsonyabb minőségű JPG-kat is eltárolom, mert ez megkönnyíti nekem a későbbi számítógépes kiválasztást a legjobb felvételek között, mert a JPG-k jobban mutatnak az előnézeten és gyorsabban lehet őket megnyitni.

1. rész - Hangulatfotók alkonyatkor

Képminőség beállítása a Canon EOS 450D-n: Itt a RAW formátumot választották, míg a kép egyidejűleg JPG formátumban is mentésre került.

ISO érték

Az ISO 100-zal, azaz a leghatékonyabb szinttel kezdje sorozatát, hogy a képszemcsézés a lehető legalacsonyabb szinten maradjon.

1. rész - Hangulatfelvételek a szürkületben

ISO érték beállítása egy Canon EOS 450D fényképezőgépen.

fehér egyensúly

Egy szürkület égboltnak kiemelkedő saját színe lehet, ami problémát okozhat a kamera automatikus fehér egyensúlyának. Ezért a "Nappal" beállítás ("Nap" szimbólum) a legjobb választás.

Rész 01 - Hangulatfelvételek a szürkületben

A Canon EOS 450D fehér egyensúlyának beállítása Nappalra (5200 Kelvin).

Zajcsökkentés

Ha fényképezőgépe rendelkezik "Hosszú expozíció zajcsökkentés" beállítással, akkor azt érdemes bekapcsolni. Azonban legyen felkészült arra, hogy minden hosszú expozíciós felvétel után (egy másodperctől kezdve) a kamera egy sötét képet készít ugyanazzal az "expozíciós idő" alatt, és ebben az időszakban nem lehetséges további felvétel. Ez azt jelenti, hogy például egy 5 másodperces expozíciót követően a kamera további 5 másodpercig blokkolt lesz. Az "ISO zajcsökkentés beállítás" (újabb Canon EOS modellek esetén) esetében viszont nem voltam megelégedve az eredménnyel, ezért mindig kikapcsolom azt.

1. rész - Hangulatfelvételek a szürkületben

A Canon EOS 450D hosszú expozíció zajcsökkentésének beállítása. Válassza a "Be" beállítást, ne az "Automatikus" opciót.

Expozíciós program

Indítsa a még világos szürkületet az időautomatikával ("A" vagy "Av" beállítás), ahol előre kiválaszthatja a blende értékét, miközben a kamera az expozíció mérésével meghatározza és vezérli az ehhez illő expozíciós időt.

1. rész - Hangulatfotók alkonyatkor

Az időautomatika beállítása (Av, blende-prioritás) a Canon EOS 450D beállítógombján.

Mérési módszer

Az értékelő mérés általában jó eredményeket szolgáltat.

1. rész - Hangulatfelvételek a szürkületben

Válassza az értékelő mérést expozíciós mérési módként a Canon EOS 450D esetében.



Blende

A blendeválasztás során kezdetben ne válasszon teljesen nyitott blendét (legkisebb blendészám), hanem zárja be az objektívet egy vagy még jobb esetben két lépéssel, ami a képminőség javára válik.

3. Fényképek készítése

Most figyelje a történéseket a naplemente után és kezdje el az első felvételeket, amint az égbolton megfigyelhetővé válnak a megörökítendő égi objektumok. Az expozíció során, amíg elég világos van, bízhat az expozíciós automatika értékeiben.

Azért érdemes expozíciós sorozatokat készíteni, ahol szándékosan alul vagy túl expozíció lesz beállítva (értékek "-2" és "-1" vagy "+1" és "+2").

Rész 01 - Hangulatfelvétel az alkonyatban

Példa a Canon EOS 450D-re: A manuális expozíciókorrekció "-2"-re lett állítva, ami két lépéssel alacsonyabb expozíciót jelent az automatikus értékhez képest.



Az egyre sötétebbé váló környezetnek egyre hosszabb expozíciós időket fog igényelni. Ekkor megnő annak a veszélye, hogy a Föld forgása miatt az égi objektumok homályossá válnak, a csillagok kis vonalak formájában jelennek meg.

Azért ügyeljen arra, hogy a következő expozíciós időket ne lépje túl:

Fókusztávolság [mm]Expozíciós idő [s]
1014
159
207
246
285
354
503
852
1001

Táblázat 1: Ez a táblázat egy iránymutatást nyújt a maximálisan megengedett expozíciós időhöz, amikor a csillagok még mindig pontként jelennek meg, és nem vonalakként. A számítás valójában meglehetősen bonyolult: Ebbe a használt fókusztávolságon túl a képkocka pixelmérete és a fotózott égboltrész is beleszámít. Annak érdekében, hogy egyszerűsítsük a dolgokat, a táblázat a legrosszabb forgatókönyvet tartalmazza, vagyis azon az alap, hogy a pixelméret csak 0,01 mm (10 µm), az égbolton olyan régió van fotózva, ahol a égbolt leggyorsabban forog és a csillag kevesebb, mint két pixellel mozog. A gyakorlatban ezeket az értékeket gyakran megkétszerezik vagy akár megháromszorozzák anélkül, hogy csillagok vonalassága észrevehető lenne. Azonban tény, hogy például egy 100 milliméteres objektívvel már néhány másodperc expozíciós idő után kritikus szemmel csillagvonások jelenhetnek meg.

Ha elérkezik a maximálisan megengedett expozíciós idő határához, növelni kell az ISO értéket, és ki kell nyitni a rekeszt a maximális értékéig. A magasabb ISO értékek által okozott képzaj és a nyitott rekesz által okozott általános képminőség csökkenés minden esetben előnyösebb, mint a csillagok vonalassá válása.

1. rész - Hangulatfelvételek a szürkületben

Ez a képkivágat enyhén vonalassá mutatja a csillagokat, noha egy könnyű nagylátószögű objektívet használtak. Ennek oka a 60 másodperces túl hosszú expozíciós idő.



Az éjszaka beálltával lehűlnek a külső hőmérsékletek. Az objektívtől függően ez az élesség fókuszpontjának eltolódásához vezethet. Ezért ajánlott időről időre ellenőrizni a lehető legjobb élességpontot.

4. Képfeldolgozás

Számtalanszor nem igényel különleges eljárást a szürkületi felvételek feldolgozása, és ugyanazzal a folyamattal dolgozhatók fel, mint amilyen a normál nappali fényképek esetén megszokott. A RAW fájlok "fejlesztése" során enyhén zajcsökkentést végezhet. Az én részemről általában kerülöm a további élesítést, mert általában így a csillagok mesterséges kinézetet kapnak.

1. rész - hangulatfelvételek a szürkületben

Ez a képkivágat az „Adobe Camera RAW” modulból származik, amellyel a "Photoshop" és a "Photoshop Elements" programokban a digitális fényképezőgépek RAW fájljait lehet "fejleszteni". Két dologra hívja fel a figyelmet: az élesítés lekapcsolása (felső piros nyíl) és a zajcsökkentés alkalmazása (alsó piros nyíl). A zajcsökkentő csúszkák megfelelő beállítása a kamera típusától és a beállításoktól függ. A legjobb, ha bekapcsolja a "Képnézetet" és 100%-ra nagyít egy releváns képrészletet.

5. Példa fotók



1. rész - Hangulatfotók a szürkületben

A fényes Vénusz (jól látható a fa ágain keresztül) elhalad a Plejádok („Hét Hajcsillag”) csillaghalmaza előtt (a Vénusz jobb felül). Az ilyen konstelláció több egymást követő esten keresztül látványos, mivel a Vénusz lassan mozog a csillagokhoz képest. Egy fényes 85 mm-es objektívet használtunk rekesz 1:1,8, ISO 1000-nél. Három másodpercig volt expozíció.

Csillagos ég a stuttgarti „Solitude” kastély felett. Az éjszakai kastélyvilágítás tette lehetővé ezt a képet. A fókusztávolság 20mm volt. 10 másodpercig volt expozíció rekesz 1:3,5-nél és ISO 800-nál.

1. rész - hangulatfelvétel alkonyatkor

Az Orion csillagkép és a legfényesebb fix csillag, a Szíriusz egy 35 mm-es széles látószögű objektíven keresztül lett felvéve. 10 másodpercig volt expozíció ISO 1000-nél és rekesz 1:2,0-nál:

1. rész - Hangulati felvételek alkonyatkor

Ehhez a fotóhoz szintén egy 35 mm-es objektív használatos. A rekesz 1:2,8-ra volt beállítva, az ISO értéke 1000, a expozíciós idő pedig 10 másodperc volt.

1. rész - Hangulatfelvételek a szürkületben

A horizonton egy vékony holdsarló emelkedik, a két másik égitest nem csillag, hanem a Vénusz (balra) és a Jupiter bolygók. 135 mm-es objektív, rekesz 1:2,8, ISO 400, 3 másodperc expozíciós idő.

1. rész - hangulatfelvételek alkonyatkor

A bal felső sarokban látható a fényes Vénusz, míg a Hold közvetlenül a „Plejádok” csillaghalmaz mellett áll. 200 mm-es fókusztávolság, ISO 800, 2 másodperc expozíciós idő rekesz 1:3,5-nél.

1. rész - Hangulatfelvételek a szürkületben

Ezen a képen látható a vékony holdsarló és – igen alacsonyan az égen – a nehezen megfigyelhető Merkúr bolygó. A 420 mm-es fókusztávolságnál az expozíciós idő ISO 800-nál és rekesz 1:5,6-nál csak egy másodperc volt. Elegendő hosszú idő, hogy megmutassa a Hold „hamus színének” vagyis a sötét oldalának a felé irányított Napfényt. Az „hamus szín” oka a Földről a Holdra visszaverődött napfény.

1. rész - Hangulatfelvétel a szürkületben



Figyelem: Az itt használt összes kép példaképek, nem fotómontázsok, hanem egyetlen expozíció eredményei.

Folytatás a 2. részben: „Csillagok vonalas nyomai”