Az egyes fotós számára releváns fényforrások
Ábra 3.1: A fényképezés szempontjából lényeges különbség, hogy autókat, embereket vagy tárgyakat fényképezünk. A fotográfiai témák, amelyekkel a fotós foglalkozni szeretne, ezért belekerülnek a követelményprofilba. A fénytechnika kiválasztásakor a fotós személyes fényes (Lichtgeschmack) ízlése is fontos szerepet játszik: Vannak, akik inkább kemény fényt szeretnek, vannak, akik lágyat. Néhányan tisztán irányított fényt részesítenek előnyben, mások szívesen dolgoznak sok speciális fényképpel.
Végül figyelembe kell venni az egyéni munkamódot is: Ha a fotós egyedül dolgozik és folyamatosan helyszínen van, akkor másféle fénytechnikát fog előnyben részesíteni, mint valaki, aki stúdióban dolgozik vagy mindig segítők kísérik. Aki sok időt szán felvételeire, más dolgokat fognak értékelni, mint az, aki a fotókat a lehető legrövidebb idő alatt kell elkészítenie. Mindezen együtt adja a követelményprofil, amelyet össze kell hangolni a piacon elérhető fénytechnikai lehetőségekkel.
Végül meg kell találni a megfelelő fénytechnikát az egyes fotósok számára. Végül, de nem utolsósorban a korlátozott pénzügyi keret miatt előfordulhat, hogy nem minden azonnal megvásárolható, amely ésszerű és tartósan szükségesnek tűnik. Ezután meg kell tenni a kompromisszumokat a lehetőségek területén vagy szükség esetén (!) a megvásárolható világítástechnika minőségében.
Jegyzet
Minden fotós számára léteznek "optimális" világítási megoldások és olyanok is, amelyek abszolút alkalmatlanok a személyes igényekre. És annak közötti sok minden. Ezért fontos egy követelményprofil kidolgozása, hogy mely fénytechnika lenne ésszerű a fotós számára.
A meglévő költségvetés mellett a követelményprofil határozza meg, hogy milyen felszerelést kell és lehet beszerezni. A piacon már elérhető sok nagyon jó fénytechnika fotósok számára. Minden követelményhez van megfelelő. Azonban ne csak az "ár" szempontjából vásároljon, mert: "Aki olcsón vásárol, kétszer vásárol!"
Ábra 3.2: Más a helyzet a modern kameráknál, amelyek néhány év után elavultak és újra meg kell vásárolni őket, mint a fénytechnikánál, amely sokkal lassabban avul. Vaku rendszerem részei már 15 évesek, és biztos vagyok benne, hogy a következő 15-20 évben biztosan használni tudom azokat példa nélkül.
A fénytechnika tehát hosszú távú befektetés. Ha minőségi terméket vásárol, arra számíthat, hogy azt 30 évig vagy akár még tovább is fogja használni.
Ezért azt javaslom, hogy korlátozott költségvetés esetén inkább vásároljon valami értelmeset és kevesebbet, mint azonnal mindent rossz minőségben. Ennek a tutorial során, a vásárlási ajánlás szerint kitérek az általam tesztelt és ajánlott fénytechnikára.
Aki egyedi tanácsadásra szorul, az vásárlását túláltalán segítek, hogy az igényeire szabott felszerelést válasszon. A fénytechnikával kapcsolatos vásárlási tanácsok ritkán találhatók a fotózással foglalkozó kutatásokban a személyes tapasztalat hiánya miatt.
Sok eladónak hiányzik a megfelelő gyakorlati tudás, és a fotózással foglalkozó magazinok általában csak technikai adatokat sorolnak fel.
Tehát az optimális vakutechnikával való munkához szükséges egyedi kiválasztás és összeállítás. Ha figyelembe vesszük az elköltött összeg magasságát, gyorsan világos lesz, hogy a vásárlás előtt elegendő időt kell szánni az információgyűjtésre, hogy optimális ár-érték arányt érjen el. Mint korábban említettem: Az általában magas minőségű fénytechnikai berendezéseket általában évtizedekig lehet használni.
(Fotó © 2012: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
Ábra 3.3: Sok fotós nem ismerve a vakutechnikát, a folyamatos fény használatával találja meg a megoldást. Vajon a folyamatos fényforrások valóban alkalmasak a fotós célokra? Ez a tutorial segítséget nyújt abban, hogy milyen fényt milyen célra kell használni az optimális eredmények elérése érdekében.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
3.1 Rendelkezésre álló fény
A rendelkezésre álló fényt (Available light) az meglévő (folyamatos) fénynek nevezik. Ezt a kifejezést a fotográfiában úgy kapcsolják össze, hogy a fény nemcsak meglévő, hanem viszonylag gyenge is. Emiatt az erős fényforrások, mint például a napfény vagy a foci stadion flottvilágítása, kizárásra kerülnek ennek a kifejezésdefiníciónak a részeként.
A modern kamerák fejlett technológiája és a magas ISO beállítások lehetőségei jó vagy elfogadható képminőség mellett megváltoztatták a feltételeket, hogy mikor tekinthető elérhető fénynek. Vagy másként fogalmazva: A magas ISO értékeknek köszönhetően sokkal több lehetőség adódik, mint néhány évvel ezelőtt, gyenge fényviszonyok között fényképezni. Most a modern kamerákkal valóban lehetséges olyan felvételeket készíteni gyenge fényviszonyok között, ahol néhány évvel ezelőtt statív nélkül még megbirkózni sem lehetett. Ezáltal teljesen új és sokrétű lehetőségek adódnak, amelyek az analóg fotózás időszakában elképzelhetetlenek voltak!
Ábra 3.4: Ez a kép egy barlangban készült rengeteg cseppkövekkel. A barlang megvolt világítva, és hogy ne romboljam el a fényhangulatot, lemondok a vakufény használatáról. Hogy ne remegjen a kép, a kamerát egy kőre támasztottam. Nikon D200 2,8/20mm Nikkorral. 1/8 másodperc, 4,0-as blendenyitás.
(Fotó ©: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
Mivel az Available light mind nappali, mind műszaki fényt tartalmaz, figyelembe kell venni a lehetséges színárnyalatokat. Néha azonban érdemes a kamera színhőmérséklet beállítását nappali fényre hagyni és tudatosan elfogadni egy színárnyalatot. Különösen kevert fényhelyzetek esetén lehet szép, ha a kevés nappali fény mellett például a (melegebb) izzólámpa-műszaki fényt is felfedezhetjük.
Színhőmérséklet
A fényforrás színhőmérséklete Kelvinben (K) van megadva.
0 K megfelel egy testnek, amely semmilyen sugárzást nem bocsát ki, és minden ráeső sugárzást elnyel.
• Az átlagos, „semleges” nappali fény nemzetközi meghatározása szerint 5.500 K. Ezre vannak optimalizálva a filmek és a digitális fényképezőgépek/hátlapok.
• A művilágítás („állandó fény”) 1.500 - 3.400 K között van.
• A természetes nappali fény változó az évszaknak és az időjárásnak megfelelően 3.400 K (késő esti napfény) és 4.800 K (napkelte-/napnyugta) között, egészen 12.000 K-ig („Kék óra”).
• A vaku- és állványvillanók elérhetik az akár 6.000 K színhőmérsékletet.
• Szűrők használata során, függetlenül attól, hogy a fényforrásnál vagy az objektívnél vannak-e, csak a komplementer színösszetevőket gyengítik, de nem adnak hozzá semmilyen színt (fényt)!
Forrás: Guido Puttkammer: „Alaptanfolyam”, Profoto 2005.
Következtetés: A rendelkezésre álló fény nélküli fényképezés elképzelhetetlen. Mindig is vonzotta az atmoszférásan megvilágított fényképek varázsa, amelyeket a rendelkezésre álló fény felvételekor készítettek, úgymond a lehetséges határon.
3.5 Ábra: Felvétel csak gyertyafényben, statív nélkül szabadkezből készítve. Nikon D3 2,8/105mm Micro Nikkorral. 1/60 másodperc, rekesz 4,5, ISO 2.500.
(Fotó ©: Jens Brüggemann - http://www.jensbrueggemann.de)
3.2 izzólámpák
Egy EU-szabályozási rendelkezés értelmében az átlagos fogyasztó számára a hagyományos izzólámpák értékesítése tilos volt, amelyre egy találékony vállalkozó azt az ötletet adta, hogy ezeket „kis fűtőerőművekként” vezesse be és eladja.
A vállalkozó a bíróságon alulmaradt, de lényegében (technikailag megközelítve) igaza volt: Azok az izzólámpák, amelyek értékesítése továbbra is engedélyezett volt szakfeladatokhoz (például vakuállományok beállítófényeként), elsősorban hőt bocsátanak ki, és csak másodsorban világítanak. Az izzólámpák hatásfoka 4-8% közötti látható fényé optimális. Jogosan titulálják őket „árampazarlóknak és környezetszennyezőknek”.
De az erős hőleadás mellett az izzólámpáknak más hátrányai is vannak. Színhőmérsékletük 2.800 K-tól 3.200 K-ig terjed (meleg). Ha csökkentjük a fényerőt, tovább csökken a színhőmérséklet (a fény színjellegét tekintve még melegebb lesz).
Nem konstansak sem az üzemidejük során, sem az izzólámpa élettartama alatt, ezért nem alkalmasak olyan fotófelvételek készítésére, ahol a megörökített tárgyak „fényállékonyságára” van szükség (például reklámfotózás esetén). A színhőmérséklet mellett az erő is ingadozik, mind az üzemidő alatt, mind az áramszünetek idején a hálózatban.
3.6 Ábra: Az izzólámpák a sok hátrányuk miatt a fotográfiában alapvetően csak háttérvilágításként megfelelők (atmoszférát árasztó fény). Főfényként nem alkalmasak.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann - http://www.jensbrueggemann.de)
De az izzólámpáknak vannak előnyei is: Olcsók, könnyűek, látható a fényük eloszlása és a kevert fényeloszlás a nappali fénnyel (Dauerlicht-1 és Dauerlicht-2 kombináció). A fényüket a fényképezőgépekbe beépített expozíciómérőkkel is lehet mérni. Ez különösen azoknak a fotósoknak érdekes, akik leginkább a WYSIWYG-elv alapján („Amit látsz, az lesz”) szeretnek dolgozni (korlátozásképpen figyelembe kell venni a különböző színhőmérsékletet).
3.3 Építőreflektorok & Co.
Valamiért az amatőr fotósok körében népszerűek az építőreflektorok. Egyszerű kezelhetőségük, alacsony beszerzési áruk és a lámpatest kompakt méreteinek kombinációja az első választássá teszi a fénytervezni vágyó fotósok számára. De valóban alkalmasak a legtöbb esetben a halogénizzókkal felszerelt építőreflektorok fotográfiára?
A halogénizzók könnyen beszerezhetők, bőséges kínálat létezik. Néhány építőreflektort állvánnyal együtt árulnak. Nem ritka, hogy cseppállók, és ezáltal kültéri használatra is alkalmasak. Az energiamennyiség és a színhőmérséklet az égő teljes élettartama alatt viszonylag stabil marad. Az izzólámpákhoz hasonlóan a fényüket a beépített expozíciómérővel is lehet mérni (állandó fény).
A hátrányok azonban egyértelműen mutatják, hogy az építőreflektorokat inkább az „eljelentéktelenedés” céljára tervezték - és nem a fotográfiához: A hatásfokuk nagyon alacsony, kb. 10%. Az ilyen típusú lámpák hőfejlődése, különösen nagy teljesítmény esetén, jelentős, ami együtt azonban a fényformázókkal való kombinációban gyakorlatilag minimálisra korlátozza az alkalmazási lehetőségeiket (vagy szinte lehetetlenné teszi a vászonból készült közvetítők alkalmazását).
Az égőt könnyen károsíthatják a rázkódások, így az ellenállásuk korlátozott. A színhőmérséklet igen alacsony (3.200 K - 3.400 K), „melegségben” álló fényt eredményezve. (Ha szükséges, a fényerő csökkentésekor tovább csökken.)
Különösen a kevert fényhelyzetek (halogénlámpa nappali fény mellett) zavarhatják, mivel a kamera fehéregyensúlya vagy a nappali fényre vagy a halogénfénnyel állítható (vagy az egyik közötti közelítőértéket választja, ami szintén nem túl optimális).
3.7 Ábra: Az termékek fényképezéséhez, amelyekre színálló megjelenítésre van szükség, az építőreflektorokkal vagy más hálógenizzókkal való világítás meglehetősen alkalmatlan.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann - http://www.jensbrueggemann.de)
3.4 HMI-lámpák
A HMI-lámpák kisüléses lámpák, amelyek lehetővé teszik a folyamatos fényüzemet. Mind a színhőmérséklet (megfelel a nappali fénnyel), mind az energia az égő teljes élettartama alatt nagyrészt állandó marad. Legnagyobb előnyük abból adódik, hogy természetes nappali fénnyel kombinálva is használhatók kevert fényhelyzetekben. A fényüket a fényképezőgépekben beépített expozíciómérőkkel is lehet mérni, ami egyszerűvé teszi azok használatát kezdők számára. A hatásfok a folyamatos fényforrások esetében viszonylag magas: kb. 25% fénykihasználás.
Azonban hátrányaik mutatják, hogy a HMI-lámpákat csak fotográfiai speciális felhasználásokra kell használni: A HMI-lámpák (és a hozzá tartozó égő) árai nagyon magasak. A teljesítményüket minimálisan lehet szabályozni (egy rekeszfokkal). Erős hőt fejlesztenek ki, ezért a stoff-alapú fényformázókkal (mint a népszerű softboxok vagy ernyők) nem lehet őket használni. Az olcsóbb verziók fotográfiai célokra nem alkalmasak az erős flimpergés miatt.
Következtetés: A HMI-lámpák inkább a filmeseknek valók, kevésbé a fotósoknak. Az erős hőfejlődés, a kis szabályozás-terjedelem és az unszakértő kezelés esetén veszélyes UV-sugárzás világossá teszi, hogy ezek nem felelnek meg a fotósok elvárásainak.
3.5 Nappali fényű fénycsövek
Fénycsövek viszonylag olcsóak. Általában több darabot kínálnak fénysugárzóként egy stabil házban (lásd a lenti fényképet). Teljesítményük és színhőmérsékletük viszonylag állandó marad az égési idő teljes tartamára.
Néhányan közülük közelítőleg nappali fényhőmérsékletet szállítanak, ezért jó választások vegyes fényhelyzetekben, és a fényüket problémamentesen mérhető a fényképezőgépek beépített expozíciómérőivel. Hő kibocsátásuk alacsony, hatásfokuk elfogadható (kb. 15%).
3.8 ábra: A fénycsövek csak közelítőleg szállítanak nappali fényhőmérsékletet. Korlátozott fényformák választéka miatt kevésbé alkalmasak fotós célokra, inkább filmes fényképezésre tervezték!
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
Mégis, ha fotós célokra használnánk őket, akkor a hátrányok vannak túlsúlyban: a fényjellemzők alig változtathatók meg, elsősorban fénysugárzók. Magasabb teljesítményeknél (= nagyobb számú fénycső használatakor) a lámpa méretei növekednek, kézbe vehetetlenek lesznek, valamint szállítás közben érzékenyek.
Ha olcsóbb változatot vásárolunk, az villogást okozhat. A színhőmérséklet is csak közelítőleg felel meg a nappali fénynek.
Aki csak "világosabbá" akarja tenni, az jól használhatja ezeket a fénysugárzókat. De aki kreatívan szeretne fényekkel dolgozni, annak olyan fényforrást kell keresnie, amely lehetővé teszi a fényformázók széles körű használatát. A fénycsövek erre alkalmatlanok.
3.6 LED-fények
A LED-fényeket a fotográfiában eddig csak kevésbé használták, főként beállítófényként. Azonban ezeknek az energiatakarékos lámpáknak a fejlődése arra fog vezetni, hogy részesedésük a fotófényképezésben is növekedni fog.
Már most olyan fejlesztések léteznek, amelyeknél az LED-fény nem csak beállítófényként, hanem kiegészítő vakufénnyel is szolgál a fényképek készítésekor.
3.9 ábra: Az LED-felszíni fények (amelyek sok külön LED-ből állnak) a fotózáson, ellentétben a videokészítéssel, nem túl elterjedtek. Miért is választanánk folyamatos fényt (az összes hátrányával együtt), ha számos megfelelő vaku rendszer áll rendelkezésre?
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
3.10 ábra: Az LED-lámpák nem csak (energiatakarékos) beállítófényként szolgálnak. Vannak olyan új fejlesztések, amelyek lehetővé teszik a LED-ekkel való vakuozást: "Az LED-tömböt egyaránt beállítófényként és vaku fénnyént használhatjuk. Vaku fényként rendkívül rövid vaku időtartammal, kb. 1/15.000 mp." (http://www.priolite.com/de/produkte/details-priolite/items/priolite-mb500.html).
Itt látható a Priolite MB500 professzionális kompakt vakuszkóp előnézete. Ez az vakufénnyel egy hagyományos Omega vakurúddal és központilag elhelyezett erős LED-ekkel egyaránt használható. Azonban ekkor a színhőmérséklet 6.500 Kelvin, és ezzel nem nappali fényű, hanem valamivel "hidegebb". Ennek ellenére ez egy érdekes és jövőbe mutató alternatíva.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
Ezen új fejlesztések ellenére a jelenlegi állapot az, hogy az LED-ek a fényképezési területen elsősorban kizárólag beállítófényként kerülnek felhasználásra. A videó- és filmes területen mint folyamatos fények már régóta elterjedtek.
Rendszervakulárok
Az rendszervakuk relativ olcsók. 200-tól 440 euróig már sok teljesítményt kapsz az ár addig. Legnagyobb előnyük azonban a kompakt méretben, az elektromos hálózattól független működésben és a könnyű súlyban rejlik. Egy rendszervakulár ezért minden fotós alapfelszereléséhez tartozik.
További előnyök az elsőosztályú hatásfok (kb. 50%), közel nappali fényhőmérséklet (a rendszervakuk valamivel hidegebbek, a színhőmérséklet akár 6.000 K is lehet), egy nagyobb szabályozási tartomány, automatikus funkciók (köztük a zseniális TTL, amely a vakumennyiséget olyan módon szabályozza, hogy a fény mennyiségével a fotós nem kell foglalkoznia), szinte nincs hőkibocsátás, és lehetővé teszik az ultrarövid fényidőket (ideális mozgás befagyasztásához).
3.11 ábra: A rendszervakuk számos előnnyel járnak, ezért nem hiányozhatnak egy fotós hátizsákjából. Azonban csak olyan modelleket vásároljunk, amelyek rendelkeznek forgatható vetítővel. Hacsak nem slave vakuként tartjuk igénybe a villanókat az elsődleges vakufénnyel párhuzamosan. Ha a vakut a kameránkra szereljük, akkor a forgatható vetítő egyértelműen egy „keresett cikk”, mert csak így lehet közvetett módon, indirekt módon világítani egy felhőszakadék, fehér tábla vagy fehér fal segítségével. A közvetlen világítást viszont széles körben el kell kerülni, mert az eredményezett árnyékok, a fényerősség csökkenése és a kemény fény nem alkalmasak egy hangulatos fotó készítésére.
(Fotó © 2013: Hodzic)
Az rendszervakuknak azonban vannak hátrányaik: nincs beállítófényük, amellyel értékelhetővé válna a kreatív villanásvezérlés. Az eredmények ezért kezdetben mindig valamennyi szubjektivitást tartalmaznak.
Csak sok tapasztalat révén lehet az fény lefutását megbecsülni. A rendelkezésre álló fényformázók messze elmaradnak a nagy vaku rendszerek minőségétől.
Ez a fény sajátosságainak és a vaku méretének és az alkalmazott fényformázók méretének köszönhető. Például egy Beauty-Dish a rendszervakhoz teljesen más fényhatást eredményez, mint egy Beauty-Dish egy stúdió vakuzáskor. Ezenkívül a fény maga sokkal laposabbnak tűnik, kevésbé plasztikusnak (mint a stúdió vaku rendszereknél). Sajnos ezt nem lehet jobban leírni, a különbséget látni kell!
3.12. ábra: Szabadban is, ahol általában már elegendően világos van, a rendszeres vaku vakukat például használhatjuk a kontraszt csökkentése érdekében. Például ha a modell egy fa árnyékában van, háttérként pedig (világos) égbolt van, akkor a (itt levett) vaku segít abban, hogy a modellt úgy fotózhassuk, hogy az égbolt ne legyen túl világos, hanem részletgazdagon le legyen fényképezve.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
Vakuzás nélkül viszont vagy a modellt nagyon alulvilágítanánk (így lenne részlet a háttérben), vagy a modellt megfelelően világosítanánk (és így elfelejtett hátteret kapnánk). Kétséges, hogy a felhelyezett difúzor-műanyag előtét ("joghurtos pohár") jelentős hatással bír-e... Mindenesetre nagyobb felületű softboxok mindenképpen jobbak ahhoz, hogy a rendszeres vaku puha fényét elérjük.
Következtetés
Egy rendszeres vaku vakuk minden fotós felszereléséhez tartoznia kellene! Különösen a TTL vezérlés teszi könnyűvé ezekkel az elektronikus vakukkal való munkát. Partyfotókhoz, a riportfotózás területén és bárhol máshol, ahol kis méret és könnyű súly szükségesek, optimálisan lehet alkalmazni a rendszeres vakukat. Azonban a megtervezett fotózás esetén a pontos fényvezérlés és a fényjellemzők módosításának lehetőségei szempontjából csak másodlagos választások. Mert az ilyen felhasználási területekhez villanykörtéképítő rendszereket építettek.
3.13. ábra: A rendszeres vakuk optimálisak spontán fényképekhez, például családi vagy bulik képeinek készítéséhez. Ha a vaku reflektorát egy fehér mennyezeten vagy falon átfordítjuk, akkor szép, puha, egyenletes megvilágítást kapunk; nemcsak a fotózott személyeknek, hanem az egész helyiségnek is (kisebb terek esetén).
(Fotó ©: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
3.14. ábra: Összehasonlító táblázat rendszeres vakuk versus villanykörtéképítő rendszere
Rendszeres vakuk | Villanykörtéképítő rendszer | |
Erős modellfény | +++ | |
Nagy választékú fényformázók | + | +++ |
Kompakt | +++ | |
Kezelhetőség | ++ | ++ |
Fényminőség | + | +++ |
Fénykvantitás | + | +++ |
Ár | ++ | + |
Gyorsan beállítható | +++ | |
Mozgó objektumokhoz alkalmas | +++ | + |
Kreatív lehetőségek | ++ | +++ |
Bővíthető | + | +++ |
Kamerától független | +++ |
Villanykörtéképítő rendszerek
A villanykörtéképítő rendszerek ugyanúgy az elektronikus vakuk kategóriájába tartoznak, mint a rendszeres vakuk. Mivel jelentős különbségek vannak a gyakorlati előnyöket illetően és az összehasonlíthatóság terén az már leírt fényforrásokhoz képest, általában a villanykörtéképítő rendszerek kategóriáját tovább is osztják, a villanykörtéképítő rendszerek és az outdoor vakuk között. Azonban a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy ez a megkülönböztetés hamarosan a múlté lehet, mivel mind a villanykörtéképítő rendszerek, mind az outdoor vakuk funkcionalitásának és felhasználási területének kiterjesztése tapasztalható; ennek következtében az eltérések elmosódnak. Erről azonban a következő részben (Tutorial 4: "Professzionális villanykörtéképítő rendszerek követelményei") többet.
A villanykörtéképítő rendszerek sokoldalúsággal jellemezhetők, hiszen a fényformázók kiegészítői nagyok. A maximális teljesítmény ugyancsak gyakran hallott vásárlási szempont, az utóbbi időben azonban a minimális teljesítmény egyre fontosabbá válik (portréfotózásnál szinte teljesen nyitott rekeszérték mellett). Az expozíciós tartománynak tehát lehetőleg szélesnek kell lennie, hogy "sok fény" és "kevés fény" is egyetlen villanykörtéképítő rendszerrel elérhető legyen. A modern, magas minőségű generátoroknál már szokásos a 10 f-stop expozíciós tartomány. A kompakt villanykörtéképítő rendszereknél akár 7 f-stop expozíciós tartomány is előfordul (például a Profoto D1 esetén).
3.15. ábra: A Profoto "D1" kompakt villanykörtéképítő rendszerei jellemzően strapabíróak és rendelkeznek egy nagy expozíciós tartománnyal (7 f-stop).
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
A fényt a saját elképzeléseink szerint formázhatjuk, ez a figyelemfelhívó fények legfontosabb szempontja, ami a villanykörtéképítő rendszerek beszerzéséért szól. Az árnyékoló fény használata kreatív szempontból fontos a termékfotózásnál, végül pedig a fény pontos beállítása a fotográfia minden területén rendkívül fontos. Az időtállóság (minőségi villanykörtéképítő rendszerek esetén), a konstans napszínhőmérséklet minden teljesítményszinten, a bővíthetőség és a kamerarendszer-függetlenség további előnyök, amelyek a villanykörtéképítő rendszerek mellett szólnak.
3.16. ábra: A jó villanykörtéképítő rendszerek esetén az árnyékoló fény kialakítása közel azonos a vakufény formájával, így a WYSIWYG-elvet követve lehet dolgozni, feltéve, hogy egyéb fények (nappali fény stb.) nem zavarják az pontos munkavégzést. Akkor a fényt pontosan lehet beállítani, mert az árnyékoló fény alapján látható, hogy a vaku fénye miként viselkedik a felvételkor. Ideális a reklám -és fényképezéshez, hogy ügyfeleinek optimális eredményt – még világítástechnikai szempontból is – nyújthasson.
(Fotó ©: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
Az alábbiakban vannak hátrányok: a minőségi villanykörtéképítő rendszerek drágábbak más világítás megoldásoknál. Gyakran nehéz és kezelhetetlenek; a használati területük nem feltétlenül az Evertest… Pótlásuk drága, például üvegtörés esetén, mivel az utángyártott villanykörtéképítők könnyedén több száz euróba kerülhetnek.
Összefoglalás a témához
Villanásberendezések nem valók a kispénztárcáknak. A villanásberendezésbe való befektetést hosszú távon kell szemlélni. Ellentétben a digitális fényképezőgépekkel, nem avulnak el olyan gyorsan. Magas beszerzési árak ellenére első választás szakmai fényképészek és mindazok számára, akik művészileg szeretnének dolgozni a fényekkel.
Azok a fotósok, akik lemondhatnak a folyamatos fényről hátrányainak (mert nem készítenek videóklippeket), a villanásberendezés és a rendszeres villanóegység kombinációjával járnak a legjobban. Ezzel minden fényképezési feladatra tökéletesen fel vannak szerelve.
3.17 ábra: A professzionális villanásberendezések fénye teljesen más (magasabb minőségű) mint az itt bemutatott összes egyéb lehetőségé. A fény plasztikusabb, elevenebb. Ez teszi őket az első választássá a professzionális fotósok körében.
(Fotó ©: Jens Brüggemann – http://www.jensbrueggemann.de)
Előzetes
Mivel kiemelkedő jelentőségűek a művészeti fényképezés számára, ennek a bemutató 4. része a professzionális villanásberendezésekkel kapcsolatos követelményekkel foglalkozik.
