A Voronoi törés objektum új funkcióit két rövid projekten keresztül tekintjük át. A kezdeti és végső fájlokat a szokásos módon megtaláljátok ezen a tutorialhoz kapcsolódó munkaanyagban. A két link, Animáció_1 és Animáció_2, alatt megtekinthetitek a két kis projektből elkészített renderelt animációkat.
A kezdeti fájl „PSD_C4D_R19_VoronoiBruch_Detail+Konnektoren_Start.c4d” egy megvilágított jelenetet tartalmaz, beleértve egy talaj-objektumot, amin egy kék blokk látható a ismert PSD-lepkevel.
Az Voronoi törés- objektum részecskékkel való létrehozása
Azért hogy a kék blokk összetörhessen, fel kell osztanunk a Voronoi törés- objektummal részecskékre. Ehhez kiválasztjuk a kék blokk parametrikus kockáját az Objektum- Managerben és a MoGraph menüben, az Alt- gombot lenyomva Voronoi törés- objektumot hozunk létre. Az Alt- gomb hozzáadásával a kocka azonnal a Voronoi törés- objektum alá kerül.
Ezen lépés után a blokk már rendelkezik az első színesen jelölt résecskékkel, melyek természetesen még nem felelnek meg követelményeinknek. A 19-es verzió lehetőséget kínál az Objektum beállításaiban a Részecskék méretezése alatt, hogy egyszerűen módosítsuk a részecske cellákat. Így nagyon gyorsan autentikus töredelemre hasonlító fragmentumokat hozhatunk létre rostás anyagoknál, mint a fa. Mivel blokkunk kerámiából vagy porcelánból van, maradunk a standard beállításoknál.
A beállítás párbeszédpanelek Forrás- oldalán megtalálhatjuk a jelenlegi fragmentumok Elosztási forrását. Néhány módosítás után ez a Pontgenerátor már megfelel a blokk fragmentumainak. Az Elosztás típusát Eksponenciálisra állítjuk és a Szóródás fokozatát 0.11-re csökkentjük, hogy a fragmentumok előbb koncentrálódjanak majd megnőjenek.
Mivel a blokknak lefelé kell esnie, a fragmentum eloszlás hatását kizárólag a Y-tengelyen helyezzük el. A 300-as Pontszám elegendő fragmentumot biztosít, míg a megadott véletlenszerű Kezdőérték szépséges fragmentum-elrendezést ígér.
Ezek után már látható a blokk töredezése. A legapróbb fragmentumok a blokk azon pontjainál találhatók, ahol közvetlenül talajra esnek.
Dinamikus tulajdonságok a blokkhoz
Mielőtt tovább dolgoznánk a Voronoi törés- objektumon, teszteljük a jelenlegi fragmentálás állapotát, úgy hogy a Voronoi törés- objektumra jobbkattintva a kontextusmenüben vagy az Objektum- Manager Tags>Szimulációs Címkék menüpontból hozzárendeljük a Rigidd Testű Dinamikai Címkeet.
A Rigidd Testű Dinamikai Címkék beállítás párbeszédpanelében különösen figyelnünk kell egy az 19-es verzióban újonnan hozzáadott opcióra, hogy a blokk fragmentumai ne válasszanak el egymástól a közeljövőben következő fragmentum deformáció miatt. Ügyeljetek arra, hogy a Deformációt figyelembe vegye opció ne legyen bekapcsolva.
Ebben az alkalmazásban növeljétek a Súrlódást 80 %-ra és csökkentsétek az Rugalmas igényeket 20 %-ra, hogy a fragmentumok ne ugorjanak túl magasra és hamarosan megálljanak a talajon.
Csak még a kék blokkot kell egy jó nagyobb távolságra felfelé mozgatnunk, hogy a fragmentumok erős leszakadását biztosítsuk. Az Attribute- Manageren keresztül változtassuk meg az Y- koordinátát 750 cm-re vagy annál magasabbra az Voronoi törés- objektumnál.
A Lejátszás gombra kattintva a kék blokk lefelé esik a talaj-objektumra és teljesen összetörik az általunk korábban definiált fragmentumokban. Eddig a Voronoi törés- objektum ugyanúgy működik, mint az előző verziókban.
Ha közelebbről vesszük a fragmentumokat, gyorsan észre fogjuk venni, hogy a töredezési felületek – minden egyes önmagában – teljesen simák.
Reálisabb törésfelületek részletek által
Itt indul az Voronoi Törés-objekt első nagy újítása. Az Elrendezés párbeszédpanel Részletek-lapján találjuk meg azt a lehetőséget, hogy ezen Részleteket aktiváljuk. A sima törésfelületek zajjal realisztikusan formált töréssé alakulnak át.
A Zajbeállítások szakaszban az ismert Zaj-átmenetekre emlékeztető paramétereket találunk. A Mélységerejűség-gráf segítségével akár a zaj deformáció hatását a törésmélység mentén is szabályozhatjuk.
Az Első lépésben a Grundeinstellungenban a Részletek generálását az Aktiválja részletek opcióval kapcsoljuk be. A Maximális élhosszúság-val szabályozzuk a deformáció tagolását, a standard 10 cm-es érték elegendő. Mivel nem szeretnénk deformálni a felületet magát, hagyjuk a Felület deformálása opciót kikapcsolva. Az összes többi paramétert is hagyhatjuk a standard értékeken.
Ha közelebbről megvizsgáljuk a fragmenteket, jól láthatóvá válik a Részletek által okozott törésfelület deformációja.
Azért, hogy ezekhez a törésfelületekhez további deformációs tényezőt is hozzá tudjunk rendelni, átváltunk a Selektionen-lapra és aktiváljuk a Belső felületek opciót. Ezáltal egy Polygon selekció jön létre a blokk belső felületeire, amelyet a Voronoi Törés-objektumon keresztül egy Selektion-címke hozzárendel.
Egyébként az R19 kiadásban lehetőség van ugyanebben a módon Csomópont-térképeket is generálni a belső és külső felületekre, valamint a szélekre.
A Anyag-menedzserben találtok egy Belső oldal nevű anyagot, amelyet használhattok a törésfelületek texturálásához. Húzzátok ezt az anyagot az Objektumkezelőben lévő Blokk Anyag-menedzseréből az Kocka-objektumra, hogy hozzárendeljétek a blokkhoz.
Az így létrejött Textúra-címke beállítási párbeszédpaneljén a Címke-lapon megtaláljátok a Selekció mezőt, ahová behúzhatjátok a Belülreorientálásból származó Polygon szelekció címkét az Objektumkezelőből a Belső felületekre a kirakáshoz.
Mint a tesztelési renderelés mutatja, a blokk törésfelületei nemcsak deformáltak, hanem kissé őrlődött hatásúak, így még realisztikusabbnak tűnnek.
Törőszilárdság-szabályozók
A következő nagy fejlesztés a Fragmentek Törőszilárdsága a Voronoi Törés-objektumban. A leeső objektum mindig a kialakított fragmentekre törik szét, tekintet nélkül a valóban ható erőre.
Egy szabályozási lehetőség nyújtása érdekében a Voronoi Törés-objektummal az R19 kiadásban megjelent egy Csatolók-lap, amelyen keresztül Csatolókat (kapcsolódó elemeket) helyezhetünk el a fragmentek között. Egyszerűen csak kattintsunk a Rögzített Csatoló létrehozása gombra.
Mielőtt tovább foglalkoznánk a Csatolók beállításával, először is teszteljük az animációt a Lejátszás gombbal. Most csak azok a fragmentek törnek, amelyeket érint a ható erő.
A Rögzített Csatoló létrehozása gombra való kattintásnál a Voronoi Törés-objektumunkhoz egy Csatoló-objektum került Dinamikából, amely rögzíti az összes fragmentet a hozzárendelt erővel. A Csatoló beállítási párbeszédpaneljében ezt a törő erőt és a törő nyomatékot szabályozhatjuk, a mi esetünkben mindkét paraméter értéke 80000.
Alapértelmezés szerint a Csatoló típusa Rögzített, de természetesen más Csatoló típusokat is használhattok, például hajló fragmentek létrehozásához.
Ezzel a beállítással a kék blokk valamivel tovább marad épségben – a pillangó-logó így továbbra is jól látható marad.
A blokk immár nem teljesen törik szét, a fragmentek a Csatolók által a megadott ható erőig összetartják egymást.
Az első animáció befejezése
A kék blokk esését még hitelesebbé téve az Elrendezés-objektum Koordináta oldalán elegendő kiindulási magasságra helyezzük el, majd kissé oldalra billentjük és enyhén hátrafelé döntjük.
Ez a tutorial első animációja ezzel a lépéssel elkészült.
A 19-es verzió további új funkciókat adott a Voronoi törés-objektumhoz, amelyeket most meg fogunk vizsgálni egy második részben.
Egyesítés a Voronoi törés-objektummal
Ehhez a tutorial részhez a kiindulási fájl „PSD_C4D_R19_VoronoiBruch_Fragmente+Sortieren_Start.c4d” már tartalmaz egy megvilágított jelenetet a talaj-objektummal, amin egy kék kocka látható, mindegyik oldalán egy PSD pillangóval.
A következő újdonságok összpontosításához a kocka már egy Voronoi törés-objektumban egyenletesen 300 darabra törték.
Ebben a második tutoriál részben nem akarjuk összetörni a kockát, hanem össze akarjuk rakni a darabokból.
Felhasználás a fragmentumok összekapcsolásához
Ezúttal a Voronoi törés-objektum új funkciói segítenek nekünk, mert először is a 300 fragmentumot szeretnénk valamivel kezelhetőbbé tenni. A fragmentumok összegzéséhez egy kicsit, átváltunk az Összekapcsolás- oldalra az előállítási párbeszédpanellna, és bekapcsoljuk az Összekapcsolási fragmentumot opciót.
Hogy a sok törött darabból több csomó legyen, az összekapcsolt típust Csomó-re állítjuk, és 30 csomót adunk meg.
A szerkesztőnézetben a fragmentumok konszolidációja már megjelenik a megváltozott színeloszlásban. Hogy láthassuk a konszolidált fragmentumok belső felületeit is, kiválasztjuk a Voronoi törés-objektumot, és az Objektumok>Effektor menü használatával hozzáadunk egy Eltolás-effektort.
A Eltolás-effektor széthúzza a csomókat számunkra, így a konszolidált fragmentumokat jobban felismerhetjük, különösen a belső felületeket. Ezekből a 30 csomóból most darabról darabra össze kell raknunk a kockát. Mivel többé már nem lesz szükségünk a Eltolás-effektorra, törölhetitek az Objektum-kezelővel kijelölve.
A kocka összeállítása a Lépcső-Effektorral
A lépésről lépésre való munkavégzés, mint a kocka összeszerelése esetén természetesen ideális a Lépcső-Effektor. Ismét kiválasztjuk a Voronoi törés-objektumot, és az Objektumok>Effektor menü használatával hozzáadunk egy Lépcső-Effektort.
A Lépcső-Effektor beállítási párbeszédpanaljában az összeszerelés vezérlése érdekében az Erősség paraméteren keresztül az Effector-oldalon.
Korábban még be kell állítanunk a Lépcső-Effektort. Hogy az effektor ne változtassa a csomókat, hanem az Y-irányban felfelé tolja, az Átalakítás opciót kikapcsoljuk, és helyette az Pozíció opciót aktiváljuk 20000 cm Y-értékkel. Hogy a felcsúsztatás folyamatát lineárisan alakítsuk, jobb gombbal kattintunk a Sík-gráfra az Effektor-oldalon, és kiválasztjuk a Visszaállítás opciót.
A Lépcső-Effektor Erősség paramétere segítségével most irányíthatjuk a lépésekben történő kicsúsztatást a csomóknál. Azonnal észreveszünk valamit: A csomók saját sorrendet használnak, ami azt eredményezi, hogy néhány csomó átfedésben van.
A fragmentumok rendezése
Ez a probléma megoldására az Voronoi törés-objektum legújabb fejlesztését, az Rendezés-oldalt az előállítási párbeszédpanalján. Itt az Eredmény rendezése opció aktiválása után megadhatjuk a fragmentumok Rendezését.
Mivel a fragmentumok Y-irányban kell épüljenek fel, az Y-tengelyt választjuk a rendezés irányához. Hogy alulról felfelé épüljön az építés, a rendezést meg is fordítjuk az Rendezés megfordítása opcióval.
Ha most újra kipróbáljuk a lépésről lépésre történő összeszerelést a Lépcső-Effektoron keresztül, sokkal jobban illeszkednek a csomók egymáshoz.
A rendezésnek köszönhetően ésszerű sorrendben történik az összeszerelés, és kevesebb az átfedés is.
Amint az Erő-érték a Lépés-hatásnál 0-ra áll, a kocka darabjai vagy darabok már nem láthatóak.
