Itt található egy áttekintés az egyes fejezetekről:
Rész 01 - "Álomfoglalkozás" koncertfotós?
Rész 02 - Jogszabályi kérdések
Rész 03 - Koncertfotózási sajátosságok
Rész 04 - Viselkedés a „fotóárokban”
Rész 05 - A koncertfotósok számára hasznos felszerelés
Rész 06 - Tippek és trükkök a (koncertfotós-) profiktól
Rész 07 - Képtervezés (1. rész)
Rész 08 - Képtervezés (2. rész)
Rész 09 - Ajánlott kamera beállítások
Rész 10 - Utófeldolgozás
5.1 ábra: BAP 2011. augusztus 24-én a Ruhr-i Sátorfesztiválon. A megfelelő (alkalmas) felszerelés mellett a fotós tehetsége és egy kis szerencse dönt az koncertfotók sikeréről. Nikon D3S 4,0/24-120 mm Nikkor objektívvel, 24 mm-es bennmaradási távolsággal. 1/200 másodperc, rekesz 4,0, ISO 3200.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Megjegyzés: Az alábbi ajánlásokat fő- és félszakmai koncertfotósoknak szánjuk. Természetesen nem elvárható minden hobbi fotóstól, hogy több ezer eurót költsön egy koncertfotózáshoz megfelelő DSLR testre. Vagy közel 2.000 eurót egy fényerős telezoom objektívért.
Másrészt azonban vannak olyan elkötelezett amatőr fotósok is magas igényekkel, akik egy olyan kamerával rendelkeznek, amiről sok szakmai fotós csak álmodhat.
Ezért egyszerűen abból indulok ki, hogy az érdeklődő olvasók többsége magas igényekkel rendelkezik, hiszen az igazi koncertfotózás (akkreditációs lehetőségek stb.) a tiszta hobbi fotósok számára (pár kivételtől eltekintve) normál esetben nehezen vagy egyáltalán nem megvalósítható.
Ahhoz azonban mégis gyakran adódik lehetőség (például az „ingyenes és kültéri fesztiváloknál”), hogy még a nem szakmai fotósok is fotókat készíthessenek koncertekről. Ezért az ajánlásaimnál professzionális igényeket fogalmazok meg, azonban bemutatok olcsóbb alternatívákat is. Gyakran az különbségek ténylegesen csak marginálisak; általában csak nagyításoknál láthatóak, amire az internet korában már kevesen van szüksége.
Aki például csak az interneten publikálja képeit, egy például 400 pixel x 600 pixel felbontásúakban, az nyugodtan lemondhat a fotófelszerelés sok professzionális jellemzőjéről! (Mert ebben a méretben ezek az eltérések úgysem látszanak).
5.1 Hasznos kamera felszerelési jellemzők
Vannak néhány funkció a kameráknál, amelyek kifejezetten támogatják a koncertfotósok munkáját. Ezek például:
• Teljes szenzor
• Alacsony képszennyeződés magas ISO-értékeknél
• Gyors és intuitív kezelhetőség lehetősége
• Kézre állóság/kezelhetőség
• Rövid kioldási késleltetés
• Nagy sorozatfelvétel sebesség, amely gyors képsorozatot tesz lehetővé
• Gyors és precíz autofókusz
• Bőséges belső puffer memória kapacitás
• Nagy dinamikatartomány
• Robosztusság.
5.2 ábra: Ideálisak a teljes szenzorral ellátott DSLR kamerák a koncertfotózás számára. Nagyon magas képminőséget biztosítanak, és lehetővé teszik a poszter méretű nagyításokat is anélkül, hogy minőségromlás lenne. Azonban még a teljes szenzorral rendelkező DSLR modellek között is vannak különbségek: Néhány modell a magas felbontásra összpontosít, míg mások lehetőséget kínálnak alacsony fényviszonyok mellett történő fényképezésre (anélkül, hogy világossá válna a képszennyeződés akár magas ISO-értékeknél is). A itt látható Nikon D3X az első kategóriába tartozik (magas felbontás).
A koncertfotózáshoz jobban alkalmasak a testvérmodellek, a Nikon D3S vagy a következő generációs modellek, a Nikon D4 és a Nikon D4S. Az összes esetben bátran beállíthatók 3.200 vagy akár 6.400 ISO-érzékenységek, anélkül hogy attól kellene tartani, hogy a képminőség jelentősen romlik. Ideális a koncertfotózás számára, ahol gyakran sötétített belső helyiségekben vagy gyenge fényviszonyok mellett, illetve kevés fény mellett kell fotózni.
Ebben az esetben az objektív egy 2,8/24-70mm Nikkor volt. Ideális zoom a koncetfotózáshoz, amennyiben a fotós közvetlenül a színpad mellett (a sajtóaknában) van, mivel a széles látószögű beállítással több zenészt vagy akár a színpad nagy részét is lehet megörökíteni, míg 70 mm-es tele beállítással már a színpadon közelítő zenészek portréit is lehet készíteni. Emellett az objektív még megfelelően fényerős a legtöbb fényviszonyra. 
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
5.3 ábra: A kamera szenzorának mérete is döntő a fototechnikai minőség szempontjából. Segít, ha rendszeresen tisztítják (vagy szakemberre bízzák a tisztítást), különösen akkor, ha a szennyeződések jól láthatóak és a fotókat egy fotózás után azonnal és feljavítatlanul kell átadni a megbízónak.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Az igényes képminőség érdekében vagy a lehetőségért, hogy gyenge fényviszonyok mellett magas ISO-értékekkel fotózzanak anélkül, hogy zavaró erős képszennyeződések lennének, ajánlott egy teljes formátumú kamera beszerzése. A nagyobb érzékelőfelületnek köszönhetően több pixel fér el rajta (magas felbontás), vagy kevesebb nagyobb távolságokkal egymástól (ez teszi lehetővé a magas ISO-értékekkel történő képfelvételt alacsonyabb zajszinttel). Különösen az utóbbi eset releváns a koncertfotózás szempontjából, mivel 3.200 vagy 6.400 ISO beállítások nem ritkák a gyenge fényviszonyok miatti koncertek során.
5.4 ábra: Azonos szenzorméret esetén a pixelelrendezés összehasonlítása. Amivel a kisebb felbontású szenzor felvétéléseinek nagyobb távolságai lehetővé teszik a fotós számára, hogy gyenge fényviszonyok mellett magas ISO-értékeket használjon anélkül, hogy a zajszint túlságosan zavarna. Azonban a nagy felbontású kamera használatával (például Nikon D800 36 megapixeles vagy Nikon D3X 24 megapixeles modellek esetén) ne állítsuk túl magasra a fényérzékenységet. 800 ISO vagy magasabb értékeknél a képszennyeződés már érezhetően látható (és zavaró).
(Vázlat © 2010: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
A fényképezőgép gyors és intuitív kezelése alapvető feltétele annak, hogy a fotós zavartalanul alkalmazkodni tudjon a változó körülményekhez. Aki új fényképezőgép mellett dönt, az üzletben mindenképpen bizonyosodjon meg előre róla, hogy valóban meg tudja-e szokni a kezelést, vagy ha annyira különböző, hogy nehézségek várhatók a váltás során.
Érdekes módon, ezt rendszeresen tapasztalom fotótanfolyamaimon, hogy a Nikon-fotósoknak teljesen képtelenség megszokniuk a Canon fényképezőgépek kezelési módját - és fordítva. Mivel egy márka kamerái általában nagyon hasonlók a kezelési módot tekintve, ez természetesen elősegíti a márkahűséget, hiszen senki sem szeretne más márkára váltani, és nem vállalja az átállással járó nem elhanyagolható alkalmazkodási és megszokási nehézségeket.
Fontos, hogy a kamera ne legyen túl bumszli, mivel gyakran zsúfoltság van a sajtóaknában, és a koncertfotósoknak gyakran gyorsan kell mozgatniuk a helyüket, hogy ne szalasszák el a show különleges pillanatait. Egy teljes képmezős DSLR pont megfelelő munkaeszköz! A középformátumú kamerák viszont egyszerűen túl nagyok és lassabbak a kezelésben.
A koncertfotózás tényleg akciófotózás. Az, hogy a kamera gyors és intuitív kezelése elengedhetetlen a sikeres eredményekhez, mindenki számára világos. Ugyanakkor ugyanilyen fontos a kamera rövid kioldás-késleltetése is.
Amikor a fotós agyilag úgy dönt, hogy éppen most készít képet, akkor az agy átadja a jelet a kéznek, és az ujj lenyomja a kioldót. Azonban a kamerának még ténylegesen el kell készítenie a felvételt, és ezt a "késleltetést" kioldás-késleltetésnek nevezzük. Természetesen itt is igaz, minél rövidebb, annál jobb.
Már a show közben például gyorsan változhat a művész mimikája, a tökéletes képkivágás elmúlhat, mert a zenész mozgott, vagy a megvilágítás harmadszor egy másodpercen belül megváltozik (ez különösen jellemző a rock- és popkoncertekre; ritkábban viszont a klasszikus koncertekre). Akinek a kamerája azonnal "reagál", az egyértelműen előnyben van! (Például a Nikon D4 kioldás-késleltetése a gyártói adatok szerint 0,042 másodperc).
5.5 ábra: Egy gyors autofókusz és rövid kioldás-késleltetés nagyon fontosak, ha olyan váratlan és humoros helyzetek adódnak, mint itt ezen a fotón Marius Müller-Westernhagen koncertjéről Berlinben 2008. december 23-án. Míg más fotósok kamerái még élesre fókuszáltak, a fotós, Sven Darmer már megnyugodva hallhatta a profi tükörreflexes fényképezőgépe tükörének kattanását (ez egyenértékű az egyedülálló és megismételhetetlen fénykép megörökítésének megerősítésével).
(Fotó © 2008: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
Egy nagy sorozatfelvétel-sebesség (képfrissítési frekvencia; például Nikon D4: 11 kép/másodperc) szintén előnyös. Nem mintha az lenne segítséges, ha az ember a mutatóujját lehetőleg hosszú ideig lenyomva tartja, hogy „folyamatos tűz” legyen! Ez határozottan nem! (Mivel akkor előbb-utóbb a kamera még mindig mentés közben van, és addig a kioldó blokkolva van, és nem lehet új fényképeket készíteni). Azonban a „rövid tűzijáték” 2-4 képből egymás után mindenképpen ajánlott, mert így a készült felvételek közül a legjobb kiemelhető.
Aki egy adott motívumról 2-4 szinte azonos képet tud bemutatni, az hamar fel fogja ismerni a közöttük lévő finom különbségeket, amelyek mindig megvannak ezek között a felvételek között. Tehát az egyik felvételen lehet, hogy a művész éppen pislog, míg egy másikon a művész éber szemmel látható. Vagy egyik képen egy (ellenfényes) reflektort éppen a fotós kamerájába irányítják, ami miatt az eredeti (fontos) motívum (általában a zenész) elhalványul, míg az 2-4 felvétel egyike éppen azt a pillanatot fogja meg, amikor a zenész a színpadon elrejti a reflektort, és az látványos ellenfényben áll. Tehát aki például csak egy fotó helyett mindig 2-4 képet szokott gyorsan egymás után „lőni”, az nagyobb eséllyel fog sikeres felvételeket készíteni.
A gyors (és precíz) autofókusz szintén előnyös, mert ha (élességprioritás esetén) a kioldót nem lehet lenyomni, mert az autofókusz még mindig élesít, akkor elvésznek a visszahozhatatlan pillanatok.
5.6 ábra: Ez nem csak szerencse volt: Amikor a gitáros észrevett engem, miközben rá fókuszáltam, röviden rám mosolygott, és rám mutatott. A kamera rövid kioldás-késleltetésének köszönhetően sikerült megörökítenem ezt az „személyes” pillanatot is. Nikon D800 2,8/70-200 mm Nikkor objektívvel, használt gyújtótávolság 160 mm. 1/800 másodperc, rekesz 5,6, ISO 400.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
És van még egy felszereltségi jellemző, amely dönti el, hogy a fotós mindig akkor tud-e fotókat készíteni, amikor szeretné: a kamera belső puffermemóriája. Ennek van egy az áthelyezés funkciója, mert az elkészített fényképek mentése a memóriakártyára hosszabb ideig tart, mint azok átmentése a puffermemóriába. Így megakadályozza az adatdugót. A puffermemória azt mutatja, hány fényképet (amik nagyon gyors egymásutánban készültek) lehet a memória pufferében tárolni, miközben a kamera a mentéssel foglalkozik.
Ha megtelik a puffer memóriája, akkor először semmi sem történik; csak azután lehet új felvételt készíteni, ha a puffermemóriában tárolt egyik fényképet teljesen átmásolták a kártyára (ennek így a hatékony munkavégzéshez fontos írási sebessége is).
Lassú képfolyamok esetén alig fordulhat elő, hogy megtelik a puffermemória, azonban gyors képfolyamoknál és nagy fájlméretnél (azaz RAW vagy TIFF vagy kevéssé tömörített JPEG esetén) gyakrabban előfordul, hogy várakoznunk kell, amíg a képanyag megmozdul (és a mentés megoldódik).
A kamera puffermemóriájának minél nagyobb, annál több magas minőségű fénykép gyorsan egymás után (gyors folyásban) készülhet. A koncertfotósok számára egy nagy puffer memória egy olyan felszereltségi jellemző, amely nagyon fontos! Egy nagy puffer memória elkerüli, hogy hirtelen, mielőtt egy új felvételt készíthetne az ember, meg kelljen várnia; egy kellemetlen pillanat, amit majdnem minden koncertfotós megtapasztalt már... (A koncertfotózásra jellemző gyors képfolyamok miatt és azok miatt a sok képek miatt, amelyeket rövid idő alatt készítenek).
A Nikon D4 nagy puffermemóriája akár 100 szövegképet is lehetővé tesz egymás után az RAW formátumban és akár 200 képet a JPEG formátumban (Fine, közepes fájlméretű képek esetén). Mindkét esetben 12 bites színmélységgel és egy 32 GB tárhellyel rendelkező Sony XQD kártya használatával. A Nikon D800 (amelynek azonban jóval nagyobb felbontása van) akár 17 RAW felvételt vagy akár 56 JPEG képet (JPEG Fine L) is tárol. Ezek a számok figyelembe veszik, hogy a "dauerfeuer" fényképezés során a képek ismét a tárhelyre kerülnek, így az effektív képek száma nő, mivel a puffermemória állandóan (a képek tárolása révén a kártyára) kiürül. Nikon D800 2,8/70-200 mm-es Nikkorral, 125 mm-es gyújtótávolságon. 1/500 másodperc, 4,5 rekeszérték, ISO 800.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann - www.jensbrueggemann.de)
Egy fényképezőgép dinamikatartománya határozza meg, hogy hány blendestoppal a fényképezőgép képes kezelni az olyan fényerőket, amelyeken még rajzolat látható; azaz mégsem sötét fekete rajzolat nélkül és sem kiégve fehér. Mivel a dinamikus tartomány nagymértékben függ az adott ISO beállítástól, ezért csak keveseknek ismertek az értékek. (1 blendestopp azt jelenti, hogy a fény mennyiségét megduplázza, vagy, a bejutó iránytól függően, megfelezheti). A dinamikatartomány tesztek során kerül megállapításra, és nagyon nehéz verifikálni/azonosítani azt; sokkal inkább a felismerés a fontos, hogy a magas dinamikatartományú fényképezőgépek jobban alkalmazhatók a koncertfotózás során (mert a fényshow keretében nagyon sok fényességkontraszt várható, és a nagy dinamikatartományú fényképezőgépek jobban kezelik ezeket és megjelenítik azokat). Tehát ha két különböző fényképezőgépmodell között vacilláltok, melyiknek adhatnátok inkább az előnyt, akkor döntsétek el a nagyobb dinamikatartományú modell mellett.
És végül, de nem utolsósorban egy fényképezőgép lehetőleg masszív kialakítása előnyös, ha hosszú távon szeretnél vele dolgozni. Nem ritka (nem szándékos) ütközések más fotósokkal a sajtóaknában, vagy például heves helyzetben az áthelyezés során a kamerád valóságos hangsugárzó-dobozba vagy az akadályba ütközik. Ezen felül a koncerthelyiségek gyakran igen párásak is, így a nedvességgel szembeni ellenállás a koncertfotózás során tényleg hasznos lehet. Ha fesztiválon fotózol kint, mindig fennáll a nyári zápor veszélye. A profi kamera tokkal vágja át magát az esőn, és továbbra is fényképez, míg sok "potyautas" már az első esőcsepptől félve abbahagyja a fényképezést és elcsomagolja a kameráját.
5.2 Objektív követelmények
Mely objektívek a legmegfelelőbbek a koncertfotózáshoz? Ajánlottak kifejezetten fényerős zoomobjektívek. Természetesen előfordulhat, hogy egy szabadtéri fesztiválon elegendő (nappali) fény áll rendelkezésre; más eseménynél azonban előfordulhat, hogy egy kisebb klubban vagy egy gyengén megvilágított rendezvényteremben (természetesen vakuk használata nélkül!) kell fényképezned. És itt dönti el az objektívek fényereje, hogy azok közé tartozol-e, akik problémamentesen fényképezhetnek, vagy azok közé, akiknek vissza kell pakolniuk a kamerát, vagy tehetetlenül kísérletezni kell "hosszú expozíciókkal" (kamera azonban a döngető hangszóró-dobozra támasztva).
De mit jelent "fényerős"?
Fényerősség az objektíveknél (egész blendestopokban)
1 - 1,4 - 2 - 2,8 - 4 - 5,6 - 8 - 11 - 16 - 22 - 32 - 45 - 64 - stb.
Egy lépés jobbra a bejutó fény mennyiségének felezését jelenti az objektívben. Például a lépés a 5,6-os blendétől a 8-asig a bejutó fény mennyiségének felezését jelenti az objektívben. Fordítottan ez azt jelenti, hogy például a 4-es blendétől 2,8-as blendére történő lépés megduplázza a bejutó fény mennyiségét az objektívben.
Ez világossá teszi, milyen nagyok a különbségek különböző objektívek fényereje között. Például összehasonlításra kerülhet a 4/70-200 mm-es és az 1,4/85 mm-es objektív. Ha valaki nem értékeli a zoomobjektív flexibilitását, akkor pusztán a fényerő miatt az 1,4/85 mm-es objektív jóval előnyösebb, mivel 8-szor fényerősebb, mint a 4/70-200 mm-es objektív (3 lépés jobbra az előző sorban felsorolt számok szerint; minden egyes jobbra történő lépés 50%-os fényerőcsökkenést jelent; azaz a felezést).
Más szóval: A 4/70-200 mm-es objektívvel rendelkező fotós 8-szor fényesebb környezetre van szüksége ahhoz, hogy (határértékig; épphogy még) fotózhasson, összehasonlítva a 1,4/85 mm-es objektívvel rendelkező kollégájával.
A 1,4/85 mm-es objektívvel rendelkező fotós csak az 1/8 részét igényli annak a fényességnek, amit a 4/70-200 mm-es objektívvel rendelkező kollégája.
Ez természetesen azonos körülmények között (azonos kamera, azonos esemény, azonos időpont, azonos álláspont, azonos ISO-beállítás, azonos záridő körülmények között) érvényes.
5.8. ábra: A fényerős objektívek lehetővé teszik a fotósok számára, hogy még akkor is fényképezhessenek, amikor a kollégák már feladták az eszközök elpakolását vagy hosszú expozíciókat készítenek, és a kamerát valahogy megtámasztják. 
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann - www.jensbrueggemann.de)
A koncertfotózáshoz képest sok más fotográfiai területen vannak értelmes a zoomobjektívek használatával kapcsolatban. Általában azért használják, mert a fotósok lusták néhány méterrel előre vagy hátra haladni. Azonban, ellentétben például a stúdióval, ahol ez általában probléma nélkül lehetséges, a koncertfotózási helyzetváltoztatás (a fixbrennerrel való munka miatt) hátrányokkal jár:
• A helyváltoztatás gyakran nem lehetséges vagy nem elegendő a sajtóaknák szűk térkörülményei miatt.
• A fotós helyzetének változtatása (például az előre hátrálás, hogy növelje a távolságot a motivumtól) gyorsan oda vezethet, hogy az így felszabaduló részt, amely garantálja a szabad kilátást a színpadra, egy másik fotós gyorsan betölti. Ennek eredményeképpen a kilátást akadályozzák.
• Ha a helyváltoztatásra a használt fixbrennweide miatt van szükség például, mert az összes zenész együttesen a színpad szélén mutatkozik be a közönségnek, az kikerülhetetlenül ahhoz vezet, hogy a fotós oldalirányban eltolódik - és így egy másik (oldalirányú) perspektívát kap, ami nem lesz optimális.
Különösen fontos a sebesség a koncertfotózáson. Az objektívcsere, amely gyakrabban fordul elő a fixbrennweidekkel történő munka során, időbe telik - és pont ilyen időt mindig kevesebb van a koncertfotósnak. Ennek megfelelően az előnyök világosan az zoomobjektívek mellett szólnak. Ügyeljetek azonban arra, hogy csak nagyon fényerős objektíveket vásároljatok; a 2,8-as fényerősség (összességében) kívánatos.
Ha azonban olyan fényképezőgépet használtok, ami magas ISO beállításokat tesz lehetővé anélkül, hogy a képszemcsék túl erőteljesen megjelennének, akkor ezt a hiányzó fényerősséget kompenzálhatjátok.
5.9. ábra: Az zoomobjektíveknek az az előnyük, hogy gyorsan változtathatják a képvágást, anélkül, hogy a helyzetet megváltoztatnák. Jan Delay ideális felvételéhez például a sajtóaknából tudtam portrét készíteni. Ha az praktikusság miatt a zoomobjektívek mellett döntesz, gondold át alaposan, melyik gyújtótávolság tartomány a legmegfelelőbb a koncertfotózáshoz. Ne térj le a minőség és a fényerősség tekintetében! Minden gyártó magas minőségű és fényerős zoomobjektíveket kínál (például az 2,8-as kezdőnyílással).
Itt a 2,8/24-70mm Zoom-Nikkort használtam. Ideális, ha koncerten nagyon közel állsz a színpad széléhez. A 2,8-as rekeszérték lehetővé teszi a fényképezést gyenge fényviszonyok mellett is, és a képminőség kétséget kizáróan kiváló. Nikon D3S a 2,8/24-70 mm-es Nikkorral, 70mm-es gyújtótávval. 1/1000 másodperc, 3,5 rekeszérték, ISO 5000.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Objektív-minimál felszerelés
Általában vegyesen viszek objektíveket a koncertre. Alapvetően elengedhetetlen a legfeljebb 24mm-es minimális gyújtótávolságú zoomobjektív (például a 2,8/24-70mm vagy a 4/24-120mm). Emellett mindig magamnál tartom a portrételeobjektívet, az 1,4/85mm-es lencsét. Ez rendkívül fényerős, ezáltal nagyon gyenge fényviszonyok között is használható; ráadásul gyönyörű objektív művészportréknál, különösen mivel az objektív gyújtótávja miatt gyakran ideális ez a gyújtótávolság a művészportrékhoz.
Szabadtéren vagy ha a közönségből fényképezek, általában nálam van a telezoom 2,8/70-200mm. Elfogadhatóan fényerős és lehetővé teszi a nagyobb távolságból történő felvételeket; és mindezt meglepően jó képminőséggel.
Különleges hatásokhoz, például amikor az egész színpadot le szeretnénk fényképezni, vagy amikor a művészek nagyon közel jönnek a színpad széléhez, a szuper széles látószögű vagy hal-lencsék az első választás (például 2,8/14mm-es vagy 2,8/16mm-es hal-lencse). Aki még a széles látószögű tartományon belül sem szeretne lemondani egy zoomobjektív kényelméről, annak a 2,8/14-24mm-es lencsét ajánlom.
Ábra 5.10: Amikor a fotósok a médiákád előtt közvetlenül a színpad előtt állnak, előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor olyan közel vagyunk a zenészekhez, hogy csak egy széles látószögű objektív használatával tudunk fényképezni. A széles látószögű objektívek nem hiányozhatnak a koncertfotós felszerelésből! Itt a Kiss rockzenekart fotóztam Berlin Velodrom koncertjén 2008. június 9-én!
(Fotó © 2008: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
Megjegyzés: Kérlek, vedd figyelembe, hogy bár különböző gyújtótávolságokat természetesen használhatunk ahhoz, hogy kiegyenlítsük a különbséget a motivumok közötti távolságban. Az eltérő gyújtótávolságok azonban különféle hatásokat kínálnak, amelyeket hatékonyan lehet alkalmazni a kompozícióban.
Ábra 5.11: A fényerős objektívek az első választás a koncertfotósok számára. Azonban időnként kompromisszumokat kell kötni a rugalmasságot illetően (például ha nem tudjuk megváltoztatni a fotósárok helyzetét, a zoomobjektívek praktikusabbak, mint a fix lencsék) és a súly tekintetében (ha egy nehéz objektívekkel teli fényképezőtáska akadályozza a fotóst a munkában, akkor jobb, ha csak néhány könnyű objektívet választ). A nagy gyártók népszerű 70-200mm-es zoomobjektívei körülbelül 1800 euróba kerülnek (legalábbis a 2,8-as kezdő rekeszértékkel rendelkező fényerős változatok).
Az állványzatos bontott útépítés közben használt objektívek bontott útépítés közben használt objektív előnyei világosan láthatók, ahogyan ezen a fotón is látható. Nikon D800 a 2,8/70-200mm-es Nikkorral, 200mm-es gyújtótávolságon. 1/250 másodperc, 3,2 rekeszérték, ISO 400.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
5.3 Memóriakártyák
Mint a kamera puffertárjával kapcsolatban fentebb már említettük, a memóriakártyák jelentős hatással vannak a készített fényképek gyors mentésére - és így az időtartamra a (újbóli) felvételre való készenlétig hosszú sorozatok készítése után.
A használt memóriakártyák magas írási és olvasási sebessége zökkenőmentes munkafolyamatot biztosít: A gyors memóriakártyák a fényképezés során azt garantálják, hogy a kamera belső puffertára lehetőleg ne érjen el határait, mivel a gyorsan beolvasott felvételek (gyorsan) a memóriakártyára kerülnek. A képek átvitelénél külső hordozóeszközökre vagy a számítógépre a gyors memóriakártyák (gyors olvasási sebességgel) rövid várakozási időt biztosítanak. A gyors memóriakártyák különösen értékesek a hivatásos fotósok számára, amikor gyors döntést kell hozni egy koncert után a fényképek kiválogatásával kapcsolatban, majd azokat a legjobb képeket az interneten keresztül a szerkesztőségbe küldeni.
Ábra 5.13: A gyors memóriakártyák alapvető fontosságúak a koncertfotózás során. Mivel nagyon kevés időnk van fényképezni, az „állandó lövészet” a koncertfotósok között nemcsak elfogadott, hanem inkább dicséretes. Ha ugyanarról a motívumról gyors egymás utáni fotókat készítünk, a találati arány mindenképpen magasabb lesz. A gyorsan változó fényezés miatt (amely főleg a reflektorok gyors változása miatt következik be) a „állandó lövészet” esetén nagyobb az esély a megfelelő pillanat elérésére.
Jegyzet: A tárolókártyáknak nemcsak gyorsnak, hanem rendkívül megbízhatónak is kell lenniük! Aki már problémákat tapasztalt egy tárolókártyával, annak ajánlatos vagy kidobni azt, vagy legfeljebb csak biztonsági másolatok tárolására használni a kamera második tárolókártya-fiókjában (ha van ilyen). Azonban soha ne bízzatok meg egy ilyen tárolókártyát egyszeri, pótolhatatlan felvételekkel - különben, ha a kártya már nem olvasható, előbb vagy utóbb megbánhatjátok.
Kép 5.14: Miután megtaláltuk a jó nézőpontot a színpad előtt, minden fotós sorozatokat fog lőni a zenészekről, hogy kiválassza a legjobb képet (a legjobb expozícióval, a legkifejezőbb póz stb.) később, otthon a számítógépen. Gyors tárolókártyák segítenek a létrejövő nagy adatmennyiségek feldolgozásában. Mind a felvételek tárolása (a fényképezőgépen belül) mind az adatok olvasása során (például a számítógéphez csatlakoztatott olvasóeszközön keresztül).
Nikon D800 2,8/70-200 mm Nikkor objektívvel, használt fókusztávolság: 190 mm. 1/250 mp, F4,0 rekeszérték, ISO 800.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Jegyzet: Egyébként nem csak a tárolókártyáknál léteznek különbségek a sebesség terén. Az USB pendrive-oknál is jelentős eltérések figyelhetők meg a adatátvitel sebességét illetően. Ajánlottak a Corsair GT-USB3.0 pendrive-ok. Akár 130 MB/s írási és akár 220 MB/s olvasási sebességgel rendelkeznek, így részben, a modelltől függően, akár 8-szor gyorsabbak az általános USB pendrive-okhoz képest.
5.4 További hasznos eszközök: Jegyzettömb, rendszervakuz, zseblámpa, ...
A koncertfotósok számára további hasznos felszerelések is léteznek. Egy jegyzettömb egy tollal mindenképpen hozzá tartozik, mivel gyakran előfordul, hogy a fellépő zenekarok nevét (különösen fesztiválokon, ahol számos zenekar lép fel), az előadások sorrendjét, a vendégzenészeket vagy például a zenekar felelősének, a koncertszervezőnek vagy egy másik kapcsolattartónak a nevét fel kell jegyezni; természetesen a mobilszám és e-mail cím mellett. Egy tartalék pólót is magaddal kell vinned! Ez már többször megóvott attól, hogy megfázzak, vagy akár tüdőgyulladást kapjak, ha csuromvizesen távoztam egy koncertről (különösen nyáron, amikor az esemény például egy kis, zsúfolt klubban vagy egy sátorban, ahol egész nap éget a nap, zajlott) a szabadba. A levegő sok helyen a rendezvénytermekben általában fülledt és páradús, így nem csak a színpadon álló zenészek, akik ezen kívül még a reflektorfényben is vannak, hanem a közönség is rendesen izzad.
A fotózás időtartama alatt a tranzícióban nem engedélyezett, de mégis fontos része a fotós felszerelésnek: a rendszervakuz. Ami elsőre logikátlanul tűnhet (a vaku nem használható a koncertfotózás során), de közelebbről nézve világossá válik, hogy az mégis hasznos lehet. Az igazi kontra indítani vagy azután esetlegesen fellépő helyzetekben (interjú a zenészekkel, hangpróba, képek a keretprogramról stb.), ahol a rendszervakuz valószínűleg használható lesz. Tehát jobb, ha nálad van, ha szükséged lesz rá, mintha bosszankodnál, mert a villanás hiánya miatt értékes motívumok vesznek el.
Kép 5.15: Füldugók nem hiányozhatnak a koncertfotósok fényképezőtáskájából! Aki rendszeresen (szakmai vagy hobbi szinten) koncerteket látogat, és teljesen közel áll a színpadhoz a sajtóaknában, hosszú távon olyan hangerőhatásoknak van kitéve, amelyek károsíthatják/megsérthetik a hallását. Ez különösen igaz ránk, koncertfotósokra, mert általában közvetlenül a dübörgő hangszórók előtt állunk a sajtóaknában.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Egy kis zseblámpa segít például a bejutásnál a koncert előtti aknába, hogy kiszúrjuk az esetleges botlókőket (amelyekre emlékezned kell, hogy ne botolj bele a felvételek közben a sietségben). Viszont ügyelj arra, hogy amint elkezdődött a koncert, semmiképpen ne világíts a zseblámpáddal a környéken (ami azonnal a biztonsági őrség felé irányítaná a figyelmet).
És legalábbis, amikor az felvételek után elhagyod a fesztiválterületet, és egy nagy, fénytelen mezőn keresed az autódat, másodszor is értékelni fogod a zseblámpád áldásait! Ajánlott a LED-Lenser M1 zseblámpa. Csak 78g súlyú és mindössze 9,7 cm hosszú; de teli energiával van, mint egy nagy lámpában: 170 lumen lehetővé teszi ennek a kis csodának akár 150 m-es fényerejű távolságot. Ideális minden koncertfotósnak, aki szeretne súlyt megtakarítani, de mégis egy erős zseblámpára nem akar lemondani.
Aki fő- vagy mellékállásként szeretné pénzt keresni a (koncert-) fotózás révén, szüksége van saját (professzionálisan tervezett) névjegykártyákra is. Így gyorsan átadhatja elérhetőségeit (menedzsernek, zenésznek, rendezőnek, fotótárssal, újságíróval stb.) és közben professzionális és komoly benyomást kelt. A névjegykártyának előnyösen professzionális grafikus által tervezettnek kell lennie, még akkor is, ha sokan közületek most azt fogják gondolni: „Ezt én is megcsinálhatom!“
Ugyanakkor a valóság mindig azt mutatja, hogy sok ember rendelkezik az önbizalommal, de nem feltétlenül a valódi képességgel vagy tehetséggel a grafikai tervezés terén. Inkább fektess be néhány eurót egy jó grafikus foglalkoztatásába, végül is a névjegykártya az első benyomáson túl döntő fontosságú, hogy az kapcsolat kiépüljön vagy sem.
Kép 5.16: Főleg a zenei fesztiválokon, ahol sok zenekar vagy egymásután vagy akár párhuzamosan különböző színpadokon lép fel, hasznos, ha jegyzeteket készítesz arról, hogy milyen sorrendben léptek fel a zenekarok (és különösen fotóztak). A programfüzetek gyűjtése is segít ebben! Blackmail - Nikon D800 2,8/70-200 mm Nikkor objektívvel, használt fókusztávolság: 125 mm. 1/640 mp, F5,0 rekeszérték, ISO 800.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
