Pozícionálás és célkitűzés
Amikor 1998-ban szabadúszó reklámfotósként elkezdtem dolgozni, főként szépségportrékat, divatot és erotikus fotókat szerettem volna készíteni. Ráadásul kizárólag fekete-fehérben. Azóta főként színesben fotózom, általában embereket, de termékeket, autókat és belső tereket is. Már építészfotókat is készítettem. Emellett fotóleckéket írok és workshopokon, szemináriumokon tartok előadásokat. Bár a kezdeti fókuszok változtak a sokszínűségem ellenére: még mindig főként szépségportrékat és erotikus fotókat készítek. Már évek óta külföldön is szervezek workshopokat.
Az alábbi montázs az 2010. októberi andalúziai workshopom (Téma: Szépségportrék és erotikus fotók) készítését mutatja.
Univerzális vagy szakértő?
Melyik út vezet a sikerhez? Ahhoz, hogy célt állíttok magatok elé és hogy a megrendelők észrevegyenek titeket, valahogy pozícionálni kell magatokat a piacon. Még akkor is, ha a szakmai irányultságod valószínűleg módosulni fog az önállóságod során, a fotós státuszodat célorientáltan kell meghatározni a kezdeti fázisban.
Ha sok területet lefedtek a fotográfia terén, vagyis a kínálatotok nagyon széleskörű, akkor ennek megfelelően nagy lesz azok vállalatok száma, akik potenciális ügyfelek lehetnek számotokra. Az első pillantásra ez a legígéretesebb stratégiának tűnik ahhoz, hogy minél szélesebb ügyfélkörrel rendelkezzetek.
Ez a megközelítés hátránya az, hogy nehezen fogtok magatokra felhívni a figyelmet. Az emberek – és ezáltal a potenciális ügyfelek is – fiókokban gondolkodnak. Tehát valaki sokkal inkább észre lesz véve, aki egy bizonyos fotóműfajban szakosodott, mint valaki, aki mindent kínál.
Én az elejétől fogva a női erotikus fotózásra összpontosítottam munkámban. Amikor első alkalommal férfiaktokat is fényképezni kezdtem egy fotóleckéhez, megpróbáltam azokat egy naptári kiadó részére értékesíteni. Azonban csak azt a választ kaptam, hogy én női fotós vagyok, így nem tudnának férfi naptárt kiadni velem...
Tehát sikeresen pozícionáltam magam a piacon – mint női fotós –; azonban a hátránya az, hogy máshol gyakran más szakembereket kerestek.
Tevékenységterületek
Sokféle tevékenységi terület létezik a fotográfiában. Melyiken szeretnétek főként tevékenykedni?
Számtalan terület létezik a fotográfiában. Itt felsorolva a legelterjedtebbek (betűrendben):
- Akto/fetishfotózás
- Épületfotózás
- Bulvárújságírás (Paparazzo)
- Családi képek/Gyerekfotózás/Babafotózás
- Étel-fotózás
- Esküvői fotózás
- Ipari fotózás
- Koncert- és színházfotózás
- Művészi fotózás
- Divatfotózás
- Natura- és tájképfotózás
- Portréfotózás/Emberek fotózása
- Utazási fotózás
- Riportfotózás/Dokumentumfotózás
- Sportfotózás
- Still életfotózás/Termékfotózás
- Raktárfotózás (A felvételeket képgyűjtő cégeken keresztül értékesítik)
- Állatfotózás
- Vízalatti fotózás
- Tudományos fotózás
Ez a felsorolás szinte tetszés szerint bővíthető, mivel további specializációk és szűk területek léteznek a különböző fotográfiai területeken belül. Például még megemlíthető az Asztrofotózás, mint a Natura- és tájképfotózás alcsoportja, vagy a fotós háború tudósítás, mint a Riportfotózás alcsoportja.
A Művészeti fotózás felvételével, itt a célzott művészet alá, nem azt szeretném mondani, hogy más fotográfiai területek ne lennének szintén művészeti hajtásúak és magas művészeti igényeknek is tudnak megfelelni. Ellenkezőleg! Ugyanígy igaz az Raktárfotózásra is, mert ezzel a megnevezéssel csak azt jelzem, hogyan történik a képek, amelyek témát tekintve az összes többi területről származhatnak, piacra dobása. Mindazonáltal éppen a raktárfotózás ilyen jelentős terület a gazdasági életben, hogy külön is érdemes eljátszani.
Közben már foglalkoztam Akt-/Erotikafotózással, művészi fotózással, portré-/emberek fotózással, gyermek- és babafotózással, esküvői fotózással, épületfotózással, still életfotózással, étel-fotózással, divatfotózással és koncertfotózással. Már készítettem utazási fotókat is, mint jelentkezés az Ibiza-i és andalúziai külföldi workshopjaimra.
A képgaléria-üzlet átkának és áldásának
A képgalériák (például Corbis, Getty, Fotolia, iStockphoto, Mauritius, Fotosearch, Shutterstock, f1-online és sok más) rendszeresen vagy rendszertelenül kapnak a partnerfotósoktól fotókat, amelyeket aztán az ügynökség értékesít. A fotósnak nincs ráhatása arra, hogy a felvételei hogyan és milyen feltételek mellett terjedjenek el. Viszont nem kell foglalkoznia a kliensakvirálással, a jogosultságok átadásával, a számlázással, a követéssel és a fizetési felszólításokkal sem. A stockfotózás, ahogy ezt az együttműködést a képgalériákkal nevezik, ideális a fotósok számára, akik kizárólag a fotózásra akarnak koncentrálni, és minél kevesebbet akarnak „irodaproblémákkal” és egyéb adminisztratív munkával foglalkozni, ami automatikusan felmerül, ha még a fotóik értékesítésével is foglalkoznak.
Korábban a képgalériával való együttműködés jó mellékjövedelem volt a szabadúszó fotósok számára, akik ott tudták értékesíteni a szabad munkáikat, amiket a megbízott fotózások közötti időszakokban készítettek. Manapság főként azok azok a fotósok használják, akik kifejezetten beálltak a képgalériás anyag fotózásra.
Ezenkívül ez a fotózási forma széles körű szabadságot biztosít, mivel minden fotós maga felelős megfelelő fotóanyag létrehozásáért és annak a képügynökségnek való átadásáért.
Ezért nincs közvetlen ügyfélkapcsolat, és a közvetlen kapcsolat a képügynökség munkatársaival csak a kevés kivétel közé tartozik, amikor az ügynökség fotózást rendel és kíséri azt. Ez azonban csak ritka esetekben fordul elő, ha ígéretes témákról van szó, amit az ügynökség elit fotósai valósítanak meg.
Egy olyan fénykép, amely jól értékesíthető lenne egy képügynökségen keresztül:
Különböző témákhoz használható: „Fiatal” – „Gyerek” – „Mászás” – „Kalandpark” - „Biztonság” – „Szabadidő” – „Mozgás” – „Védősisak” – „Természet” – „Magas kötélpálya” – „Kaland” – „Fáról fára” – „Bátorság” – „Bátorságpróba” – „Feszültség” – „Izgalom” – „Önbizalom” – „Szórakozás” – „belső kihívást felülírni” …
Mint fotós kötnök egyfajta keretszerződést a képügynökséggel, amely minden általatok szállított fotóra vonatkozik (tehát a jövőbeli szállításokra is). Ez a szerződés szabályozza a díjszabást is. Ez a díj változhat a fotós státuszától függően az ügynökségben, és 20%-tól 60%-ig terjedhet az újoncoktól az elit fotósokig.
A szállítás részletei is részei a szerződésnek (általában feltöltés a képügynökség szerverére), az ügynökség felmentése a harmadik felek jogaitól, a számlázási mód és a szállított fotókkal szembeni követelmények (például a követett minimális felbontás, fájlformátum, kimeneti méret, maximális ISO-érzékenység beállítás stb.).
Ha a fotók nem felelnek meg a követelményeknek, akkor sem lesznek elérhetők az ügyfelek számára kínált fotóválasztékban. Ha több nagyon hasonló fotót tölt fel valaki, akkor csak egy lesz elfogadva a sorozatból. Itt ismét fontos, hogy az adatbázist áttekinthető állapotban tartsuk a sok fénykép kínálata ellenére. A feltöltéskor általában nem történik képtartalmi minőségellenőrzés, mivel ez nem automatizálható.
Mivel sok képügynökségnél fotónként feltöltési díjat kell fizetni (az összeg változó, az ügynökségtől és a fotós rangjától függően; több tíz euró sem ritka), csak a legjobb fényképeket és néhány változatot egy fotósorozatból kell feltölteni.
A fotók mellé kötni kell a modellek és helyszínek hozzájárulását, ha egyértelműen felismerhetően emberek szerepelnek a képeken és ezek nem „a kortárs történelem teljes szereplői”, vagy belső helyiségekben készült fényképekről van szó.
Amint a fotókat feltöltötték a szerverre, általában a fotós címkézi azokat. Ez azt jelenti, hogy a fényképeket bizonyos témához és jellemző kifejezésekhez rendelik, amelyek illeszkednek a képtartalomhoz. Ezek a keresési kritériumok segítik az ügyfeleket abban, hogy könnyen megtalálják a kívánt igényeknek megfelelő fotókat a hatalmas adatbázisban. Egyes ügynökségekben a címkézést a megfelelően kvalifikált munkatársak végzik. Míg másoknál a fotozás által végzett címkézést (legalábbis minta szerint) az ügynökség saját munkatársai ellenőrzik.
Például az alábbi fotókulcsszavak lehetnek: „Jachthafen” – „Tenger” – „Víz” – „Luxus” – „Vakáció” - „Jacht” – „Életstílus” – „Motorcsónak” …
A legmutatósabb fotómotívumok az ügynökségeknél továbbra is emberek, mindenféle élethelyzetben fotózva. A fotókulcsszavak ennek a fotónak lehetnének: „Gyerek” – „Fiú” – „Táplálkozás” – „Rossz táplálkozás” – „Sültkrumpli” – „Ketchup” – „Érzelmek” – „Íz” …
Hogy mindig tisztában legyetek azokkal a motívumtípusokkal, amelyeket az ügyfelek keresnek a képügynökségeknél, rendszeresen hírleveleket küldenek a fotósoknak. Így a képek készítői is tájékozottak arról, hogy milyen fotómegoldásokat keresnek a kézbesítők.
A fotós részesedést kap a fényképeinek értékesítéséből a képügynökségeken keresztül és esetleges partnerügynökségeken keresztül külföldről. A kifizetés a képügynökségtől függően részletekben történhet, részben havi, részben negyedéves szinten. A részesedés az (adott) képautór-jövedelemből a legkedvezőbb esetben 50-60%, más esetekben, különösen az újoncoknál a képügynökségben, jóval kevesebb.
A képügynökségi üzletág a fényképek árának csökkenéséhez vezetett. Egyrészt azért, mert a képügynökségek versenye egymással az árak csökkentéséhez vezetett. Másrészt azért, mert egyre kevesebb fotót kérnek, mivel gyakorlatilag mindenhol már lehet stockfotót vásárolni.
A képügynökségekkel való együttműködés hátrányai:
- A szerző, azaz a fotós gyakran nem kerül említésre a közzétételnél, hanem csak a képügynökség.
- A fotós csak nagyon ritkán értesül a számlázáshoz kapcsolódó részletekről, például arról, hogy hol és milyen összefüggésben lettek pontosan közzétéve a fotók.
- Nem küldenek belegkönyveket, vagy csak nagyon ritkán a fotósoknak.
- Nem minden képügynökség közli, hogy melyik fotó mekkora díjazást hozott, Néhány ügynökség csak a fotós összes képfelvásárlásának teljes díját adja meg a számlákon.
- A globálisan működő képügynökségek versengése miatt az egyes közzétételek árai jelentősen csökkentek.
- Amennyiben az egyik fotótokat a képügynökség külföldi partnerügynöksége értékesíti, akkor a fotós részesedése azon összegtől lesz, amit a képügynökség az adott külföldi partnerügynökségtől kap az adott értékesítésért. Ha a vásárlás nem a külföldi partnerügynökségen keresztül, hanem annak egy másik országából származó partnerügynökségen keresztül történik, akkor a fotós részesedése ismét csökken. Tehát azok a szerződéses juttatások, amelyek jogosan járnak nektek, nagyon jelentősen összeolvadhatnak. Fotós munkadíjak egyesével eladott fotók esetében ezáltal elenyésző összegeket eredményezhetnek, ami természetesen bosszantó a fotósok számára, mert ugyanazért a közzétételért sokkal többet kaphatnának, ha közvetlenül a képügynökségen keresztül történne az értékesítésük.
- A mikrokészleteknél előfordulhat, hogy versenytársak ugyanazt a fotót használják a reklámjaikhoz.
- A túlélési harcban néhány ügynökség úgynevezett „előfizetési modelleket” fejlesztett ki, amelyek miatt a minőségi képmateriál áron alul kerül értékesítésre. A fotósok ekkor nevetségesen alacsony összegekkel találják magukat kifizetve.
A szabadon felhasználható fényképek területén előfordulhat, hogy az V biztosítás felvásárol egy fényképet egy nagy reklámkampányhoz egy új biztosítás szolgáltatás népszerűsítésére, majd kiderül, hogy a konkurens W biztosítás ugyanazt a fényképet szintén megvásárolta és ugyanúgy felhasználta az egy új biztosítás szolgáltatás népszerűsítéséhez.
