Professzionális világítástechnika és fényvezérlés: 7. rész - Kamera beállítások stúdió- és mobil vakuk esetén.

Kamera beállítások az stúdió- és mozgó vaku eszközökkel való munka során

Sok fotós hozzászokott ahhoz, hogy majdnem az összes beállítást a kamerára bízza. Ez a "minden benne van" csomag bár általában elfogadható eredményeket hoz, vannak kivételes helyzetek, amikor az automatika helytelen eredményeket szállítana.

A vaku eszközökkel történő fényképezésnél is szükséges búcsút venni az "automatikus mód"-tól. Manuálisan kell fényképezni. Ez azonban nem további bonyolult, ahogyan az alábbiak bizonyítják.

Ábra 7.1: Akik a stúdió vaku eszközökkel dolgoznak, azoknak figyelembe kell venniük a kamera beállításokat, hogy a megfelelő eredmények szülessenek. Ezek azonban nem túl bonyolultak és már néhány fotózás után rutinná válnak. Egy rövid ellenőrzés minden fotózás elején megmutatja, hogy minden megfelelően van-e beállítva.



(Fotó ©: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)

Alapvetően az alábbi kamera beállításokat ajánljuk:

Ábra 7.2: Az alábbiakban találhatóak a Standard-kamera beállítások a vaku eszközökkel való munka során. Attól függően, hogy a helyzet (például különbség van-e abban, hogy egy elsötétített stúdióban vagy vegyes fényviszonyok mellett fotózok) és az elvárások (például sportfotók készítése vagy kültér fotózás esetén) eltérő kamera beállítások lehetnek szükségesek a kívánt hatás eléréséhez.

1. A fotózáshoz kifejlesztett vaku eszközök olyan fényt szállítanak, ami megfelel a 5.500 Kelvin közepes nappali fénynek. A kamera fehéregyensúlyát ezért a Nap-szimbólumra kell beállítani. A professzionális vaku eszközök állandó színhőmérsékletet szállítanak, még teljesítményváltozásoknál (-csökkentéseknél). Ez nem mindig igaz a számos internetes oldalon ajánlott olcsó vaku eszközökre.

Ábra 7.3: Főleg reklámfotózások esetén arról van szó, hogy a termék színei lehetőleg valósághűek legyenek és például a felületkezelés is jól látható legyen. Ez különösen akkor fontos, amikor sok terméket fényképezünk, amik együtt fognak szerepelni egy katalógusban. Nem lehet a színhőmérséklet változásoknak megjelenniük. A konstans nappali fény hőmérséklet hosszú használat esetén is fontos szempont egy profi vaku eszköznél. A kamera fix fehéregyensúly beállítása nappali fénnyel (Nap-szimbólum) biztosítja a színstabilitást.



(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)

Ábra 7.4: Itt kivételesen megváltoztattam a kamera fehéregyensúly beállítását. A nap szimbólum helyett a izzólámpa szimbólumát választottam. Csak így tudtam elérni, hogy a hátteret alkotó ernyő hűvösebben (kékesszürke) jelenjen meg a vakuzáskor. Hogy a modell ne kapjon színhőmérsékleti eltérést, a modellt a segédfénnyel világítottam meg. Ezen a módon fotózva színhőmérsékleti eltéréseket érhetünk el kizárólag fotós módszerekkel, utómunka nélkül!



(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)



Aki ezt a pontos módszert követni szeretné, annak ajánlom az új fotózási könyvemet "Modelfotografie: Profiwissen Beauty-, Fashion- und Erotikfotografie", amelyhez DVD is tartozik több mint 8 GB-os készülési videókkal, többek között ennek a módszernek az egyikéről (mitp Verlag, 39,95 euró, ISBN 978-3826692123).

2. Néhány vaku eszköz még sok DSLR kamera sorozatfelvételi sebességével is felveheti a versenyt, de nagyobb villanysorozatnál ez irreális. Tehát: Egyedi képsebességet állítani; kivéve, ha mozgó motívumokat fényképezel, ahol, ha ilyen gyors villanysorozatod van, ilyen rövid időközönként villáni akarsz.
   
   
3. Általában a legalacsonyabb ISO értéket választjuk, mert akkor a képminőség a legjobb (nincs zaj).
   
   Azonban ügyeljünk rá, hogy a "valós" ISO értékeket használjuk és ne pl. a "L1.0" beállítást (vagy hasonló neveket). Ez beállítás bár egy F értékkel csökkentett ISO értéknek felelne meg; de a képminőség akkor igen rossz lesz.
   
   Ábra 7.5: Csak szükség esetén használjuk: A L 1.0 beállítás valószínűleg 50 ISO-val egyezik meg. De a rosszabb minőség miatt a magasabb tényleges ISO értéket (ISO 100; néhány Nikon DSLR-nél ISO 200 is) előnyben kell részesíteni. A Nap-szimbólum (a kép jobb oldalán) a fehéregyensúlyt (WB) nappali fényre állítja.
   
   
   
   (Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
   
   
   
   Vannak azonban helyzetek, amikor más ISO beállítást választunk. Például, ha még (gyengébb) más fényforrások is jól láthatók a fotón és a hosszabb záridő választása elmosódást okozna a képen. Itt fontos, hogy a vaku eszköz nagy beállítási tartománnyal rendelkezik és alacsony villanó teljesítménnyel is fényképezhetünk.
   
   
4. Ha villanó eszközöket használunk, manuális módban fotózunk. A három expozíciós paraméter Idő, Rekesz és ISO-érzékenység manuálisan van beállítva. Mivel magatok hozzátok a fényt, hozzájön egy negyedik paraméter is: a (mérsékelten választható) villanó intenzitás.

7.6. ábra: Ha valaki nem kíván csak a meglévő nappali fényre támaszkodni (például, mert a nyári időszakban a közvetlen napsütés túl erős kontrasztokhoz vezet), vagy esztétikai okokból fényforrást szeretne hozzáadni, akkor a három expozíciós paraméter (Záridő, Rekesznyílás és ISO-érzékenység) mellé még az Villanás intenzitás paraméter is hozzáadódik. Ahogyan sok kezdő hiszi, kint, legalábbis ha napközben meg akarjuk „fogni” a napsütést (kontrasztkezelés!), igen sok fényre van szükség.

Ebben a fotósorozatban (amit egy erotikus naptárhoz készítettem, és amit augusztusban sok napsütésben fotóztam) két generátort használtam: egyet 2.400 WS teljesítménnyel, és egyet 1.200 WS teljesítménnyel. Beltéri környezetben viszont éppen ellenkező a helyzet: Mivel beltéri környezetben amúgy is „viszonylag sötét” van, csak kevés fényre van szükség, hogy „elég világos” legyen.



(Fotó ©: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)

A Fényképezőgép automatika (legyen az Program-, Idő- vagy Rekeszautomatika) esetében a jelenlegi folyamatos fényt (beleértve a vaku egység beállító fényét is) méretné, ami rossz expozícióhoz vezetne, ha ezután kézre kerül a vakuzás is.

5. A vázak Vaku szinkronidője a rendszer vakukra vonatkozik. Azonban nem a stúdió- vagy kültéri vaku egységekre, melyek gyakran nagyon erős vakuzást végeznek. Az általában megadott 1/250 másodperc vaku szinkronidő bizonyos helyzetekben túl rövid lehet a vakuegység használatakor (a kép egy része fekete lenne). Ezért javasolt olyan záridőt választani alatta. Néha működhet 1/200 másodperc is, de biztonság kedvéért inkább válasszunk még hosszabb záridőt. Ajánlott 1/125, még akkor is, ha általában 1/160 másodperc is megfelelő lesz.
   
   Az elmosódás veszélye egyébként elhanyagolhatóan kicsi (és csak kevert fényhelyzetek esetén esetleg releváns): Egy sötétített szobában egy rövid vakuzás bármilyen mozgást befagyaszthat; még akkor is, ha a záridő több másodpercig vagy akár percekig tart.

7.7. ábra: Egy sötétített szobában a vaku minden mozgást befagyaszt. A legmodernebb vaku egységek elérnek 1/20.000 másodpercig tartó legrövidebb villanási időt (például broncolor „move“), vagy akár 1/25.000 másodpercet is (például Profoto „Pro-B4“). Ahhoz, hogy egy trambulinugrót mozgáséles képen rögzítsünk, ezek az ultrarövid villanási idők azonban már nem is szükségesek.

Bár a vaku teljesítménye nemcsak az intenzitástól, hanem a vaku fényének időtartamától is függ, mindez ezredmásodperces tartományokban zajlik. Teljesen elegendő a legtöbb fotós feladathoz, még akkor is, ha nincs egyik fent említett egységünk sem. (Az extrém rövid villanási idők csak akkor relevánsak, ha repülésben lévő lövedéket is szeretnénk elkapni).

7.8. ábra: A két neoncső nagyon alacsony fényerejének megragadásához viszonylag hosszú expozíciós időt használtam (1/8 másodperc).



(Fotó ©: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)

7.9. ábra: A különben sötét stúdióban a vaku fénye gondoskodott arról, hogy a modellek megfelelően élesen legyenek ábrázolva.

6. A Rekesz a fotós esztétikai eleme. A választás befolyásolja a mélységélesség kiterjedését. Portréknál gyakran előnyben részesítünk nagy rekeszt (nagy nyílás, kicsi rekeszszám, kis mélységélesség). Azonban reklámtermékek fotózásakor inkább kis rekeszt (kis nyílás, nagy szám, nagy mélységélesség-tartomány) választunk.

7.10. ábra: A reklámtermékek esetében, ahol fontos, hogy az egész motívum tisztán és világosan (és élesen) felismerhető legyen, kis rekeszeket használunk (itt a 22-es rekesz volt az). Ebben a felvételben a 2,8/105mm Mikro Nikkor objektívet használtam.



(Fotó © 2012: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)

7.11. ábra: Ebben a felvételben ugyanazt az objektívet 4,5-ös rekesznél használtam.



(Fotó ©: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)



Sok fotós sajnálatos módon az alábbiak szerint jár el: Bekapcsolják a vakuzást, meghagyják a beállítást, amit általában az előző felvételen állítottak be, majd a rekeszt ennek megfelelően igazítják. Jobb megközelítés az lenne, hogy mérlegeljük, milyen hatást szeretnénk elérni, és meggondoljuk, melyik rekesz a legalkalmasabb ehhez. Az álíthatak összértéke azután ennek megfelelően lesz kiválasztva.

7.12. ábra: Különösen a portrék komponálásában a rekesz kulcsfontosságú szerepet játszik. Amikor lényegében nyitott rekeszt használunk, szép élesség-elmosódás-hatást érünk el. Fontos, hogy a fotózott szemére élességet állítsunk be. Egy fotó életlenné válik, ha a szemek homályosak. Viszont ha csak a szemek élesek és a kép többi része homályos, a fotó a képnéző által továbbra is élesnek érzékelve lesz. Nikon D4 2,0/200mm Nikkorral. 1/125 másodperc, rekesz 3,5, ISO 125.



(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)

7.13. ábra: A Beauty-Dish az általam preferált fényszóró a nők kifejező portréinak elkészítéséhez. Itt a broncolor P-Soft-ot használtam. Nincs fehér belső bevonata, hanem ezüst, ami a fényt még „ropogósabbá” teszi.

Az ábra 7.14: Az egyenletes háttérvilágításhoz (tehát gradiens nélkül) két háttérvilágításra van szükség (itt két softboxot használtam). Ez különösen a fehér háttér esetében fontos, mert ez könnyen szürke lesz, ha nem kap elegendő fényt. Azonban azért, hogy a modellt csak a főfény világítsa meg, és ne a háttérfény is, megfelelő távolságot kell tartani a modell és a háttér között. Legalább 1,5 m ajánlott.



(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)

Jegyzet

Mit nagyon világosan látnunk kell: A vakukészülékkel való munka során néhány specifikus kamera beállítást kell végrehajtani a DSLR-en (záridő 1/160 másodperc vagy ennél hosszabb, manuális beállítás), de ezek a beállítások egyáltalán nem korlátozzák a fotós kreatív mozgásterét. Ellenkezőleg! Hogy a képek ne legyenek részben feketék, érthető, hogy olyan záridőt kell használnunk, amely ezt garantálja. Azonban bizonyos határokon belül "játszhatunk" az idővel: több perctől (vagy elméletileg akár órákig) egészen 1/160 másodpercig (Attól függően, hogy a vakuról van szó és a modell és a használt villanó teljesítménnyel akár 1/200 másodperc is).

Azonban észben kell tartani, hogy a vakufény használatakor meg kell különböztetnünk annak hatásait, hogy mennyire hasonlóak a három kamera expozíciós paramétert:

• Az ISO-érzékenység módosítása mind a folyamatos-, mind a vakufény hatásait érinti egyaránt.

• A Felbontás beállítás módosításai is hatással vannak a képhangulatra: mind a folyamatos-, mind a vakufény hatása egyaránt.

• A Zársebesség módosítása esetén azonban csak a folyamatos fény hat a képhangulatra! Amíg az elfogadott tartományon belül dolgozunk (1/160 másodperctől több percekig), a zársebesség változása nem befolyásolja a vakufényt a képhangulatot!

Tehát figyelembe kell venni, hogy a keverékfény helyzetekben a képhangulat az állandó fény- és a vakufény hányadaiból áll. A zársebesség változtatása azt eredményezi, hogy az arányok eltolódnak: Minél hosszabb a záridő, annál több folyamatos fény jut a szenzorra (a vakufény-hányad állandóan maradva).

Előnézet

A legjobb vakukészülék sem ér semmit, ha nem tudjuk hatékonyan ("jól dolgokat csinálni") és hatékonyan ("jól csinálni" ) használni. Amit még mindenképpen tudnunk kell a vakukészülékkel való bánásmódról, az a következő részében található ezen a képzésen: "Gyakorlati tippek a stúdió- és kültéri vakukészülékekkel való bánásmódhoz"!