Itt egy áttekintés a különböző fejezetekről:
Rész 01 - "Álommunka" koncertfotós?
Rész 02 - Jogászati kérdések
Rész 03 - Koncertfotózás különlegességei
Rész 04 - A viselkedés a "rácsban"
Rész 05 - Az ajánlott felszerelés koncertfotósoknak
Rész 06 - Tippek és trükkök a (koncertfotózási) profiktól
Rész 07 - Képrendezés (Rész 1)
Rész 08 - Képrendezés (Rész 2)
Rész 09 - Ajánlott kamera beállítások
Rész 10 - Az utómunka
Ábra 8.1: Spektakuláris, de mozgató pillanatokat szükséges megörökíteni a koncertfotózás során. Aki emellett tudatosan is alakítja a képeit, lenyűgöző fotókat készíthet nagy művészekről. Itt a fantasztikus klarinétos Giora Feidman látható a berlini Filharmóniában tartott koncertjén, 75. születésnapjának alkalmából ünnepelve, amit ő is láthatóan megrendülten fogadott. Canon EOS-1D Mark IV EF 2,8/24-70mm objektívvel, 38mm-es béléstávnyal. 1/160 másodperc, F3,2, ISO 1.000. Zárprioritás (rekeszautomatika).
(Fotó © 2013: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
8.1 A hangulat megragadása a közönség körében
Aki képeivel szeretné bemutatni, mennyire sikeres volt a koncert, ne csak az előadóművészeket a színpadon fotózza le, hanem a közönséget is. Itt, a ragyogóan boldog (vagy a legsúlyosabb esetben keserűen csalódott) arcok segítségével látható, hogy a koncert sikeres volt-e vagy sem.
Az érintésvédelem szempontjából általában nem probléma a közönség (vagy annak részeinek) fotózása. Azonban figyelj arra, hogy ne készíts egyedi portrékat, majd ezeket a képeket más összefüggésben kereskedelmi célokra használd. Ez nem tartalmaz beleértve a rendező által kiadott fényképfelvételt sem.
Ugyanakkor nyugodtan fotózhatod a közönség részeit, és ezeket a képeket a koncert beszámolójaként használhatod.
Ábra 8.2: A közönség ünnepli, hangulat fantasztikus: Rajongók a Sunrise Avenue-koncerten 2012. augusztus 27-én. Az ilyen képeknek sem szabad hiányozniuk a koncert beszámolójából. Nikon D4 2,8/14-24mm Nikkor objektívvel, 14mm-es béléstávnyal. 1/100 másodperc, F2,8, ISO 4000.
(Fotó © 2012: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Ábra 8.3: Énekes BOSSE koncertje a berlini C-Halle-ban 2013. május 4-én. Ha a zenészt közvetlenül a közönségben is le lehet fényképezni, akkor a koncert hangulatát sokkal jobban lehet megmutatni. Így mondjuk két legyet üthetsz egy csapásra (zenész-portré és közönség-hangulatfotó). Azonban az "áztatkozás a tömegben" az utóbbi években, beleértve a biztonsági szempontokat is, egyre ritkább lett. Ráadásul igen valószínűtlen, hogy ez az első három dal közül történik. Canon EOS-1D X EF 2,8/24-70mm objektívvel, 24mm-es béléstávnyal. 1/160 másodperc, F3,2, ISO 2.500.
(Fotó © 2013: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
Ábra 8.4: Itt egy távolabbi kamerapozíciót választottam: A közönségből kiindulva megörökíthettem a lelkes rajongók kitárt karjait az előtérben a koncert fantasztikus hangulatának bizonyításául, miközben a H-Blockx a háttérben a munkájukat végzik. Ugyanakkor vegye figyelembe, hogy az ilyen fotókat csak a koncertrendező kifejezett engedélyével készítheti (és később közzéteheti). A fotó az H-Blockx koncertjét mutatja 2010. augusztus 31-én a ZFR idején Bochum/Wittenben. Nikon D3S 2,8/24-70mm Nikkor objektívvel, 50mm-es béléstávnyal. 1/250 másodperc, F2,8, ISO 6.400.
(Fotó © 2010: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
8.2 Szokatlan perspektívák keresése
Néhány fénykép különösen spektakuláris, mert egy szokatlan nézőpontból készültek. Ez azonban az előfeltétele annak, hogy a fotós lehetőséget kapjon, ne csak a (szokásos) sajtóárokban legyen jelen. Aki tehát közelebb szeretne kerülni a művészekhez, vagy más exkluzív nézőpontot (például a keverőpultból vagy a közönségből) szeretne használni felvételeihez, az engedélyt kell kapjon a rendezőtől.
Figyelem: Harmadik feleknek (például zenekari tagoknak vagy fény- vagy hangtechnikusoknak) nincs joga különleges fényképészeti szempontokat biztosítani; mindenkor a rendező feladata ezt engedni vagy megtagadni. Ha a biztonsági személyzet egy különösen érdekes helyet jelöl ki számodra, akkor viszont elmondhatjuk, hogy ezt a rendező jóváhagyta. A biztonsági emberek a rendező végrehajtó részlegei; szorosan együtt dolgoznak, és általában pontosan tudják, mi engedélyezett, mely fotós helyek megengedettek - és melyek nem.
Ábra 8.5: Dieter Thomas Kuhn koncertje a berlini Waldbühne-ban 2011. augusztus 6-án. Ezek a fotók is profitálnak a művész interakciójából a rajongóival. Az egyedi kilátáspont lehetővé tette, hogy a fotós a sajtóárokból támaszkodva megörökíthesse a színpad egy részét, amely kis kifutóként vezetett a közönséghez. Így volt lehetőség a művész hátulról való megjelenítésére anélkül, hogy el kellett volna hagynia az árkot. Canon EOS-1D Mark III EF 2,8/16-35mm objektívvel, 16mm-es béléstávnyal. 1/200 másodperc, F5,0, ISO 1.000.
(Fotó © 2011: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
Ábra 8.6: Ez a fotó egyaránt kiemelkedő azért, mert szokatlan kamerapozícióból készült (az együttest sorokból fotózták le) és azért, mert a karmester Christian Thielemann kritikusnak tűnő, szinte rosszalló pillantása is látható, aki ekkor még a Münchener Filharmonikusok főzeneigazgatója volt (felvétel 2008. május 22., berlini Admiralspalast). 2012 óta Herbert von Karajan volt asszisztense, a Drezdai Állami Zenekar főkarmestere és 2013 óta a Salzburgi Húsvéti Fesztivál művészeti igazgatója is.
(Fotó © 2008: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
8.3 Látványos színpadi szerkezetek és képek megmutatása
Néhány – gyakran ismertebb – zenekar kifinomult fénytechnika mellett bonyolult színpadi szerkezeteket és képeket használ. Itt az alapszabály: Fényképezz! Mi fotósok nagyon profitálunk ezekből a különleges elemekből. Próbáljátok meg azonban úgy megörökíteni a zenészeket, hogy illenek a látványos háttérhez, mert csak a szerkezetek vagy színpadi képek önmagukban unalmasak. Mindig biztosítani kell, hogy fotográfiai megjelenítéssel kapcsolódjon a koncert vagy a zenészekhoz.
Ábra 8.7: Roger Waters a The Wall-koncert közben 2011. június 15-én Berlinben (a szimbólum előtt: piros kör fekete megfigyelőkamerával). Canon EOS-1D Mark IV EF 2,8/24-70mm-es objektívvel, 34mm-es élességállítással. 1/125 másodperc, 2,8 rekeszérték, ISO 1.250. Választék prioritás (rekeszautomatika) spotmérés expozíció méréssel.
(Fotó © 2011: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
Ábra 8.8: Muse koncerten a berlini Waldbühne-ban 2013. július 14-én. Canon EOS-1D Mark IV EF 2,8/70-200mm-es objektívvel, 70mm-es élességállítással. Az ilyen kiemelkedő és politikai képek a színpadi felállásról természetesen elengedhetetlenek a koncertbeszámolóknál. 1/160 másodperc, 5,6 rekeszérték, ISO 1.000. Expózációs paraméterek manuális beállítása.
(Fotó © 2013: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
8.4 Néha szélesen fotózz
Sok fotó – nemcsak a koncertfotózásban – hatásos, mert szándékosan a formatervi okokból könnyedén széles szögből készültek. Azonban vigyázzatok, hogy a kamera nem legyen túl döntött. Ha a horizont hirtelen két egymással szemben lévő oldalon halad át (vagy még dőlten), az ritkán mutat jól. Ideálisak, művészeti nézőpontból, a 10 fokos és maximum 40 fokos szögek. Ezeket a dőléseket a képnéző dinamikusnak, de nem zavarónak tekinti.
Figyelem: ez a széles körben alkalmazott ajánlásokat óvatosan kell kezelni. Mindig attól függ, hogy a témától függ, hogy (és mennyire) a fényképezés során a kamera dőlve kell-e tartani – vagy sem.
Ábra 8.9: Culcha Candela koncertje 2011. augusztus 20-án a Bochum/Witten-i Zeltfestival Ruhr-on. A zenekar az egész idő alatt (gyorsan) mozgott. Úgy döntöttem, hogy sok fotót ebből a koncertből széles szögből fotózok, mert szerintem ez sokkal jobban illett a zenehez és a lenyűgöző show-hoz (a énekesek folyamatosan izzadt mozgásban voltak). Nikon D3S 4,0/24-120mm Nikkor objektívvel, 24mm-es élességállítással. 1/400 másodperc, 4,0 rekeszérték, ISO 3.200.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Ábra 8.10: Jamie Cullum koncertje a berlini Heimathafen-ban 2013. április 17-én. A széles szögből fotózott képek gyakran modern és dinamikus hatást keltenek. Canon EOS-1D X EF 2,8/70-200mm-es objektívvel, 80mm-es élességállítással. 1/160 másodperc, 2,8 rekeszérték, ISO 5.000. Rekeszprioritás (rekeszautomatika) spotmérés expozíció méréssel.
(Fotó © 2013: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
8.5 Absztrakt fényképek
Az elsődleges cél a koncertfotósok számára mindig az, hogy a művész vagy művészek a színpadon a fényképeken minél jobban felismerhetőek legyenek. Így lehet értékesíteni az eredményeket az újságoknak, hiszen a rajongók szeretnék felismerni az ősióráikat a képeken.
Absztrakt tartalmú fotók azonban néha vonzóak lehetnek; például, amikor a felvételeket nem az adott koncerten való szerkesztés tekintetében használnák fel.
Ha „csak” olyan képekre van szükség, amelyek „mindössze” a "koncert", "live zene" vagy általánosságban "zene" fogalmakat szimbolizálják, az absztrakt tartalmú fotók az első választások. Ők valamilyen szempontból „semlegesek”. (Másként lenne, ha például ismert zenészeket vagy zenekarokat, mint Udo Lindenberg, a Rolling Stones, AC/DC vagy Rihanna lenne felismerhető a képeken: Ekkor rögtön a néző egy bizonyos zenei vagy stílus irányvonalat asszociálna, ami például egy általános zenei cikknél nem lenne kívánatos).
Ábra 8.11: Milow 2011. szeptember 1-jén. A énekes teljesen a hangulatos háttéri fényárnyékban áll, azonban (a belsősök számára) a jellegzetes test- és gitártartása és fejformája miatt azonosítható. Ennek a intenzív vörösségnek és az absztrakt grafikus hatásnak köszönhetően még mindig nagyon tetszik ez a fotó nekem. Nikon D3S 4,0/24-120mm Nikkor objektívvel, 24mm-es élességállítással. 1/200 másodperc, 4,0 rekeszérték, ISO 1.600. Expózációs paraméterek manuális beállítása. (Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Ábra 8.12: Szintén absztrakt fotó, ezúttal egy dobosról egy élő koncerten. A fény és a köd, együtt a néhány felismerhető képelemmel (a dobos körvonalával és hangszerével), rendkívüli, de hatásos dokumentummá teszi a fotót egy hangulatos élő koncertről. Nikon D3S 4,0/24-120mm Nikkor objektívvel, 120mm-es élességállítással. 1/200 másodperc, 4,0 rekeszérték, ISO 2.500. Expózációs paraméterek manuális beállítása.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
8.6 Célzott fókuszálás
Sok kezdő fotós nem célzottan használja az autofókuszt (például egyetlen autofókuszos érzékelőmező használatával), hanem az összes autofókusz érzékelőmezőt aktivizált állapotban tartják. Tehát végül is nem tudják, egyesével melyik autofókuszmezőre dönt a kamera.
Ez rengeteg rosszul fókuszált fotóhoz vezethet. Mivel a kamerák azon az objektumon élesítenek, amelyik a fotósról a legközelebb van (sok esetben ez például a mikrofonálvány), sok kép nem mutatja képviselt módon a legfontosabb elemet (általában ez a zenész arcára irányul).
Jobb tehát célzottan az autofókusz használata. Ezt az alső autofókuszos mezőt szoktam leginkább használni (mivel a legtöbb kameránál ez a leghatékonyabb). Az exponáló gomb megnyomásával távolságértéket rögzít a számítógép (a spotmérés összefüggésében az expozíciós értéket is) és miután gyorsan megtáncoltattam a kamerát, hogy a képkeret megfeleljen az elképzeléseimnek, csak végig kell nyomni az exponáló gombot.
Sok esetben azonban érdemes egy autofókuszos mezőt használni, ami nem a kereső közepén elhelyezkedő, hanem például álló formátumban feljebb. Így elkerülhető a rövid kamerapihe stream.
Ez a módszer mindig ésszerű, ha sok fotót egymás után készítenek, amelyeknél a legfontosabb elemhez a távolság körülbelül mindig ugyanaz. Ez gyakran előfordul zenészportrék esetén, ha az előadó nem mozog túl sokat (például azért, mert a mikrofonálványon áll).
8.13 ábra: Itt fényképeztem le a BAP-gitárost a 2011. augusztus 24-i koncerten. A művész boldogan elégedett arckifejezését kiemeltem ezen a fényképen, mert nagyon nyitott rekeszértékkel (és ezáltal csak kis élességterjedéssel) fotóztam. Így sem az el-, sem a háttér nem vonja el a figyelmet az arcától. Nikon D3S 1,4/85mm Nikkorral. 1/400 másodperc, rekeszérték 2,2, ISO 1,250.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
8.14 ábra: Mivel a RUNRIG gitárosa arcát (2012. augusztus 29-i koncert) főleg árnyék borította, ezen a fényképen úgy döntöttem, hogy a fókuszt a gitár nyakjára helyezem. A gitáros arcának homályossága ebben az esetben nem zavaró, mert az árnyék miatt a művész névtelensége már adott. Az eredmény egy (semleges) zenészfotó, amely általánosságban a (live-) zene témájához használható. Nikon D4 1,4/85mm Nikkorral. 1/1600 másodperc, rekeszérték 2,2, ISO 2,500.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
8.7 Függőleges vagy vízszintes formátum?
Mióta a legtöbb professzionális rendszerkamera függőleges fogantyúval lett ellátva, a függőleges formátumot szinte egyenlő gyakorisággal választják a kompozíciós opciók között, mint a vízszintes formátumot. A kamerák, függőleges fogantyúval ellátva, ugyanolyan kényelmesen illeszkednek a kézbe, mint régen csak a vízszintes formátumnál. A fényképezés egyes területein bátran állíthatjuk, hogy főként függőleges felvételeket készítenek (például a divatfotózás terén).
A koncertfotózásban mind a két formátum egyforma gyakorisággal fordul elő. Elég sok olyan motívum van, amely függőleges formátumban tökéletesen működik, mások viszont gyakorlatilag kívánják a vízszintes formátumot.
8.15 ábra: Ez a motívum tökéletesen alkalmas a függőleges formátumhoz: A gitáros a kezét a feje fölé emelve, gyakorlatilag megadta nekem a formát. Nikon D800 2,8/70-200mm Nikkorral, 155mm-es fókusztávolságon. 1/250 másodperc, rekeszérték 4,0, ISO 800.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
8.16 ábra: BAP-koncert a Ruhr-i Sátorfesztiválon Bochumban 2011. augusztus 24-én. A gitáros ferde póza miatt még jobban illeszkedett (felső-) formátumba. Nikon D3S 1,4/85mm Nikkorral. 1/320 másodperc, rekeszérték 2,0, ISO 1,250. Rekesz priorítás (időautomatika).
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
8.17 ábra: Kraftwerk koncertjükön a berlini Tempodromban 2004. március 26-án. Itt a szigorúan egyenes képalkotás kiválóan passzol Kraftwerk konstruált zenéjéhez (aki egyébként több mint 44 éve alakult és pontosan 40 éve érte el első nagy slágerét: „Autobahn”; feltéve, ha nem a 1971-ben kiadott „Ruckzuck” dalt tekintjük ilyennek). A alapító tagok közül azóta csak Ralf Hütter maradt. Florian Schneider, szintén alapító tag, és 2008-ban távozott csak el Kraftwerk-ből, még a zenekarban tevékenykedett ezen a 2004-es fotón.
8.8 Négyzet alakú lehetőség
A négyzet alakú formátum a „tipikus” fényképformátumok közül a legmeglepőbb. Elterjedtsége korábban a 6x6 középformátumú kameráknak köszönhetően jóval nagyobb volt. Ma is természetesen létezik a négyzet alakú kameraformátum, azonban az aránya jelentősen csökkent.
Mindenki számára adott az lehetőség, hogy később, a képszerkesztés során átléphessen a négyzet alakú formátumra. Mindennek ellenére ez egy nagyon izgalmas formátum, ezért a döntés ezért nem csak azért kell, hogy a zavaró képelemeket (kép egy részének levágásával) el lehetessen hagyni.
8.18 ábra: Sunrise Avenue koncertje a ZFR-en Bochumban 2012. augusztus 27-én. Bár a gitáros balra a képszélre volt helyezve tőlem, ebben az esetben a négyzet az optimális formátum, mivel így a dobszerkó is helyet kap a képen. Nikon D4 2,8/24-70mm Nikkorral, 24mm-es fókusztávolságon. 1/320 másodperc, rekeszérték 2,8, ISO 3,200. Rekesz priorítás (időautomatika).
(Fotó © 2012: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
8.19 ábra: Senki nem játssza olyan profin a „rosszfiú” szerepét, mint Billy Idol (itt egy kép a 2005. november 27-i berlini koncertjéről). Az arc, együtt az emelt mutatóujjal, tökéletesen passzol a négyzet alakú képformátumba.
(Fotó © 2005: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
8.20 ábra: Ezen a fotón nem akartam levágni a mikrofonállványt - ezért döntöttem a négyzet alakú képformátum mellett. A függőleges megoldás egy olyan mikrofont mutatott volna be a képen, amely gyakorlatilag (a képen) a semmiből került volna elő. Nikon D800 2,8/70-200mm Nikkorral, 105mm-es fókusztávolságon. 1/500 másodperc, rekeszérték 4,5, ISO 800.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
8.21 ábra: Wir sind Helden koncertje 2011. augusztus 25-én. Pola Roy dobos az akcióban. A dobosok általában a legjobban a négyzet alakú formátumban fotózhatók az eszközükkel együtt. Legalábbis akkor, ha az eszközt teljes egészében szeretnénk megmutatni (nem vágott). Ez az "Achtung Schießbude" elnevezésű hangszerek szerkezete miatt van. Nikon D3S 1,4/85mm Nikkorral. 1/250 másodperc, rekeszérték 3,5, ISO 2,000. Kézi beállítás.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Figyelem
A legtöbb koncertfotós professzionális rendszerkamerákat fog használni (azaz kamerákat cserélhető objektívekkel) 2:3 képarányban (DSLR teljes méretű = 24mm x 36mm). Ezáltal a fényképek túlnyomó többsége már a képalkotás során a kamera keresőjén keresztül vagy vízszintes vagy függőleges formátumban "megtervezett".
Azt azonban nem kellene engednetek, hogy "rabjai" legyetek a kameraformátumotoknak a tervezés szempontjából. A más formátumoknak is megvan a bája. Azonban figyelni kell arra, hogy ne olyan "nem-formátumokat" válasszunk, amelyeket a néző nem harmonikusnak érez.
A négyzetes formátum nagyon "szigorú" formátum, de báját abból meríti, hogy nem annyira gyakori. Ezért a koncertfotózás szempontjából is jól használható, feltéve hogy a képelemek értelmesen kitöltik a fotót.
Próbáljátok ki a következő koncertfotózásotok alkalmával, hogy szándékosan a képalkotást a négyzetes formátumhoz igazítsátok a felvételek során. Ehhez egyszerűen el kell gondolkodnotok a vízszintes formátum oldalsó szélein. Az eredmény biztosan olyan koncertfotók lesznek, amelyek egyszerre rendkívüliek és izgalmasak.
