Modellek profin megvilágítani
Ábra 8.1: Külföldi fotóműhelymunkáim során (itt egy pillanatkép az 2013. májusi Ibiza-műhelymunkából) a résztvevők megtanulják, hogyan érhetik el optimális eredményeket a különféle fényviszonyok között. Sok különböző út vezethet a célhoz: a tökéletes modellfotóhoz. Itt Stefan ellenfényben a rendszeres vakut használta a modell arcának árnyékának felvillítására a Sunbounce világosító ellen vett indirekt módon annak érdekében, hogy szebb, puha (a nagyobb reflexiós felület miatt) fényt kapjon. Az oldalsó megvilágítás továbbá kevésbé „lapos” hatást kelt, és több plaszticitást biztosít, mint ahogy az egyenesen felhasznált vak esetén lenne.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
8.1.1 Világosítók és árnyékolók
A világosítók és árnyékolók az egyik legegyszerűbben használható világítóberendezések közé tartoznak. Működésük önmagában magyarázó:
Az árnyékolót a nap és a modell közé kell tartani, hogy enyhítse a fényt (körülbelül 1-2 blende lépéstől függően). Emellett gondoskodik a kemény napfény szétoszlásáról, ami azt az kellemes hatást eredményezi, hogy a modellre eső fény ezáltal puha lesz.
A világosító tükrözi a napfényt vagy alternatívaként a vakufényt (vagy film esetén: mesterséges folyamatos fényt). A „Fénybeáramlási szög = Fénykiáramlási szög” elv szerint a világosítót a megfelelő helyen tartja egy asszisztens vagy egy statívra rögzített.
Ábra 8.2: Kis segítség – nagy hatás! Itt az 2013-as Ibiza-fotóműhelymunka egyik résztvevője tartja a világosítót („Sunbounce Mini”), hogy szép fényakcentust dobjon a modell bőrére. Az ideális modellfotóhoz (de nem a divat- vagy termékfotózáshoz) a arany-ezüst-„zebra burkolat” tökéletes. Ez kellemesen meleg bőrszínt eredményez, anélkül, hogy közvetlenül színezett lenne.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Ábra 8.3: Mind a fotómunkáimban, mind a fotóműhelymunkáimban (itt egy andalúziai műhelymunka 2012-es making-of fotója) a California Sunbounce világosítóit és árnyékolóit részesítem előnyben, mert nagyon funkcionálisak és magas minőségűek. Itt Málaga fotózási során egy műhelymunka résztvevője segít a másiknak. A erős nap fénye annyira süti a modell vállait, hogy a kontrasztarány (itt: túl világos vállak) annyira nagy lenne, hogy azt a kamera már nem tudná megjeleníteni. A világosítók és árnyékolók elsősorban arra szolgálnak, hogy az motivum kontrasztarányát enyhítsék, hogy a fotók technikailag tökéletesek legyenek.
(Fotó © 2012: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Persze a világosítókat és árnyékolókat együtt is használhatjuk; ez lenne az optimális eset. Az árnyékoló a túl világos pontok elkerüléséért felel, amelyek gyakran előfordulnak a közvetlen napfényben. A világosító pedig világossá teszi az árnyékokat vagy szép fényaccentusokat biztosít.
A világosítók és árnyékolók egyaránt univerzálisan felhasználhatók, és véleményem szerint minden modellfotós alapfelszereléséhez tartoznak!
8.1.2 Rendszeres vaku
Amennyiben a rendszeres vakut nem közvetlenül a modellre irányítják, nincs kifogás ellene. A „Master-Slave vezérlés” segítségével ezáltal a rendszeres vak segítségével szépen megvilágított fotók is sikerülhetnek; mivel így a fényt oldalról (plasztikus hatás érdekében) vagy ellenfényként (hangulatos képekhez) is használhatjuk. Ábra 8.4: Ez a résztvevő az Ibiza-i fotóműhelymunkámon ügyesen oldalról helyezte el a rendszeres vakuval a modellt. Ezt a Master-Slave funkcióval végezték, ahol a beépített vak a Master, és a kis állványra helyezett fővillanó pedig a Slave. Így a fotós elért, hogy a lágy fény (a modell fák alatt volt) némi hangsúlyosabb fényt kapjon a rendszeres vak jóvoltából. Továbbá enyhíthetők voltak a kontrasztok (a fák árnyéka a világos háttérhez képest), így az ég a fotókon már nem tűnt elmosottnak. Megjegyzés: Ha lehetséges, a rendszeres vakokat indirekt módon kell alkalmazni, vagyis úgy, hogy a fény először egy (szín-neutrális) tükröző felületet ér, és csak onnan verődik vissza a modellre. A fény így kevésbé kemény hatású és a széles terjedésnek köszönhetően a háttér megvilágítását is biztosítja, amely összességében kiegyensúlyozott világításhoz vezet. Alkalmas tükröző felületek a fehér mennyezetek és falak, világosítók (például a Sunbounce vagy a Lastolite) vagy – ha más eszköz nincs kéznél – egy fehér póló is. (Próbáljátok ki! Nagyon jól működik!!) A vakrendszereket stúdió- és kültéri vakrendszerekre osztjuk fel. Azonban az újabb fejlesztések arra irányulnak, hogy olyan eszközöket hozzanak létre, amelyek mind a két célra egyformán alkalmasak. Megjegyzés: Részletes áttekintést nyújt a figyelemre méltó vakrendszerekről (és arról, melyik célnak megfelelőek, az itt a PSD-Tutorials.de-n közzétett „Professionelle Beleuchtungstechnik und Lichtführung” című tutoriálsorozatom - a link vezet a 1. részre). Ott részletesen le van írva, hogy vakrendszerekkel való munkavégzés során milyen kamera beállítások szükségesek, és melyik fényformáló milyen fényt ad (bemutató fotókkal). 8.5 ábra: A stúdióban vagy más belső terekben a modellezés alatt a beállítófény bekapcsolva marad. Csak így láthatja a fotós a megfelelő fény-árnyék hatást (ami folyamatosan változik, mivel a modellek mozognak és fordulnak), valamint az automatikus fókusz is gyorsabban és megbízhatóbban élesít. 8.6 ábra: Ezeknek a felvételeknek a készítésénél, mint oly sokszor, a stúdióvillanásom két vakufejet használtam. Egyiket a modellre irányítottam főfényként (szépség-tálca formájú fényformálóval) és a másikat a model mögötti köd világítására (kis softbox formálóval). Nikon D3X 1,4/85mm Nikkorral. 1/125 mp, rekeszérték 6,3, ISO 200. 8.7 ábra: A klasszikus aktfotózásban világítás pontos beállítása lényeges ahhoz, hogy a fotók sikerüljenek. A beállítófény segít a fotósoknak a reflektort a mi elképzeléseink szerint beállítani. Ha egy teljesen elsötétített helyiségen belül fotózunk más fényforrás nélkül, akkor a beállítófény alkalmazásakor az a „What You See Is What You Get” elv érvényes. A vakuval való munka megkezdése után az ember lenyűgözött lesz azon sok kreatív lehetőség miatt, amelyek ezzel újra megnyílnak! Nikon D3X 1,4/85mm Nikkorral. 1/125 mp, rekeszérték 8, ISO 100. 8.8 ábra: A modell vörös haját kiemelkedően mutatni, hátul két keskeny softboxot használtam. A modell vörös haja mellett a színházias öltözet felel a képhatásért. Hogy mennyire kell beállítani a hajfényt, azt előre jól láthatjuk a beállítófény segítségével. Végül a hatás mértéke az adott fotós ízlésétől is függ, hogy mennyire legyen hangsúlyos. Általában visszafogottabb hajfényt használok; de itt határozott kiemelést választottam a vörös haj esetében. Nikon D4 2,8/105mm Mikro Nikkorral. 1/125 mp, rekeszérték 3,2, ISO 100. (Fotó © 2012: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de) 8.9 ábra: A kültéri és külföldi workshopjaimon már a népszerű Ranger Quadra RX Hybrid akkumulátoros vaku rendszert használom. Ez az Elinchrom akkumulátoros vakurendszer rendkívül könnyű (mindössze 2kg a lítium-ion akkumulátorral, plusz 0,25kg a vaku fejre) és ezért hosszú séták során kényelmesen magunkkal vihető. 8.10 ábra: A Ranger Quadra RX maximális 400 wattos vakulejérével tökéletesen alkalmas például a modellet ellenfényben megvilágítani, vagy hatásos fényakcentusok kialakítására, második vaku fej csatlakozással „B”-vel ½ teljesítményben az „A” csatlakozáshoz képest („állandó aszimmetria”). Nikon D4 2,8/14-24mm Nikkorral. 1/160 másodperc, rekeszérték 9, ISO 100. 8.11 ábra: A praktikus szettben, melyet egy stabil táskában tárolnak, található a generátor, a töltő, 2 akkumulátor, 2 vaku fej a megfelelő csatlakozókábelekkel, a praktikus vezeték nélküli távvezérlés (mellyel a generátor teljesítményét távolról lehet állítani) és természetesen a használati utasítások. A generátor, az akkumulátor és a vaku fej olyan hordozhatók, hogy egy séta során kényelmesen elférnek egy fényképezőtáskában (a kamera és objektívek mellett). 8.12 ábra: Az akkumulátoros vaku rendszerek kültéri használatakor természetesen rendelkezésre áll a teljes fényszórókészlet kiegészítőkkel. Azonban fontos megjegyezni, hogy a nagy felületű fényformálók, például softboxok vagy octaboxok nagyon érzékenyek a szélre, fennáll a veszélye, hogy a szél megborítja a vaku fejet a fényformálóval és állvánnyal együtt (és ezáltal esetleg károsítja azt). Ezekben az esetekben erős szél esetén egy asszisztens, aki megfogja az állványt, nem luxus, hanem szükségesség. 8.13 ábra: Fontos azonban nem maga a technika, hanem az, hogyan alkalmazzuk azt. A fényképezőgépek, objektívek és világítástechnikák „csak” eszközök. Nem célzatok. A legdrágább eszközök sem segítenek, ha nem tudjuk őket megfelelően kezelni és kreatívan használni. Ezen a fotón a fény mellett a helyszín is jelentős szerepet játszik (és természetesen a remek modell is). Nikon D3X 2,8/24-70mm Nikkorral, a használt fókusztávolság 24 mm. 1/40 mp, rekeszérték 22, ISO 100.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)8.1.3 Világítás irányítása vakrendszerek segítségével
A vakrendszerek használatának előnye a modellfotózásban az, hogy nagyon rugalmasan tudjuk a világítást intenzitás és fényjellegzetesség szempontjából irányítani, és egyúttal egy (remélhetőleg elég erős) előhívófény áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a fényelosztást még a felvétel előtt zárt véleményezni. Az utóbbi pont azonban a kültéri fényképezésnél nappal nem érvényes, mert egyrészt az előhívófény túl gyenge ahhoz, hogy felvegye a harcot a nappali fény ellen, másrészt pedig a folyamatos fény túl gyorsan merítené az akkumulátorokat.
(Fotó © 2012: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
(Fotó © 2012: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
A beállítófény olyan kialakítású, hogy a fényeloszlás szempontjából körülbelül megfelel a vaku fénynek (csak nem a fényerejében), így a fényeloszlást tökéletesen megítélhetjük, és mindent az igényeink szerint változtathatunk intenzitásra vagy jellegre.
(Fotó © 2012: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
A kültéri vaku rendszerek az (modelltől függően beépített vagy cserélhető) akkumulátorokból nyerik az áramot, melyek a különböző konstrukciók szerint eltérően súlyosak és nagy eltéréseket mutathatnak a kapacitásban.
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
(Fotó © 2013: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
(Fotó © 2009: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
