Jogi
A fotográfiában is számos fontos törvényt be kell tartani, hogy elkerüljük a felesleges bajt. Még akkor is, ha a következmények nem feltétlenül azt jelentik, hogy a láncokban leszünk levitetve. A pénzügyi következmények gyakran nem kevésbé kellemetlenek.
A „Fotózás jogszabályai” című könyv alcímeként szerepel a Fényképezés és Jogi könyv, amelyet Dr. Kötz ügyvéd úrral közösen írtam. Itt részletes esetszámokat és megoldásokat találtok a fényképezéssel kapcsolatos jogi kérdésekre. Mindazoknak, akik közelebbről szeretnének foglalkozni ezzel a témával vagy foglalkozniuk kell vele.
1. Szerzői jog védelme:
A szerzői jog védelme automatikusan létrejön egy fénykép elkészítésekor; tehát nincs szükség regisztrációra sehol sem. 70 évig érvényes, ha a szerző halálát követően, tehát ha egy fényképezett műről van szó, azaz egy olyan fotóról, amelyet formázott formában rögzítettek. A bíróságok az „egyéni és szellemi alkotás” kritériumairól beszélnek ebben a kapcsolatban. Ha a fénykép egyszerű „kattintási fotó”, azaz egyszerű fénykép, akkor a szerzői jog védelme „csak” az elkészítés óta eltelt 50 évig áll fenn.
2. Név megjelölése:
A szerzői jogról szóló törvény értelmében a szerzőnek joga van ahhoz, hogy egy vagy több fényképének közzétételénél nevét megnevezzék. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy a név hozzárendelhető legyen a megfelelő fotóhoz.
3. Az ábrázolt személy joga a saját képéhez:
Egy olyan fényképet, amelyen egy személy szerepel, csak akkor lehet közzétenni, ha ez a személy hozzájárult a közzétételhez. Kivételek: ha a személy csak „alkatrész”-ként jelenik meg, vagy ha az illetőt kizárólag az időkorszak személyének minősítik.
Mielőtt közzétennéd a modellfotókat, szerezz be írásbeli engedélyt az ábrázolt személytől. A modelljuttal való fizetés alapvetően a közzétételhez való beleegyezést feltételezi.
4. Emberek fényképezése nyilvános helyen:
Azokon az eseményeken, amelyek nyilvános helyen zajlanak, tehát például tüntetéseknél is, az ott résztvevő embereknek el kell fogadniuk, hogy fényképezik őket. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fénykép egy állapot dokumentációjának tekinthető, mert akkor az időkorszak dokumentumaként értelmezhető. Azonban az egyes emberek „kisülése” nem lenne engedélyezett, tehát a fénykép közzétételéhez szükséges az engedély megszerzése.
Ha a nyilvános helyen készített fényképeket reklámcélokra szeretnéd felhasználni, fontos, hogy az arrajáró embereket ne lehessen felismerni. Vagy bérelj statisztákat, akik ellenében modelljuttal kapnak. A törvények tehát különbséget tesznek a fényképek felhasználása tekintetében. A (tájékoztató) sajtó többet tehet, mint a reklám.
5. Házi jog:
Azok, akik zárt helyiségekben (például szállodaszobában, fogorvosi rendelőben, jégtánc csarnokban stb.) vagy mások területén (például sporteseményen, uszodában stb.) fényképeznek, engedélyre van szükségük, ha a fényképeket közzé akarják tenni.
A házi jog érvényesül, azaz az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa eldöntheti, hogy engedi-e a fényképezést (és közzétételét) vagy sem. Legjobb, ha szerezel egy helyi engedélyt, amelyet az ingatlan tulajdonosával aláíratva megszerezhetsz, ha tervezitek a fényképek közzététele.
6. Koncertfotók:
Aki egy koncerten szeretne fotózni, általában akkreditációra van szüksége, vagyis a házigazdától vagy a rendezvény szervezőjétől kell engedélyt kérnie, aki a koncert ideje alatt házigazdaként tekintendő.
Aki egy koncerten fotózik, annak a rendezvény szervezőjének házi jogszabályait be kell tartania. Általánosan elfogadott, hogy a koncerten csak az első 3 dal alatt szabad fotózni, ráadásul kizárólag vakus fotózás nélkül. A legtöbb esetben akkreditáció is szükséges; azonban kisebb klubokban kevésbé ismert művészek fellépésekor vannak kivételek.
Érdeklődj az adott koncertre vonatkozó feltételekről előre. Ne fogadj el „cenzúrázó” szerződést (például, ha a fotósoknak a fotókat a menedzsmentnek „át kell engedniük” a közzététel előtt); jobb, ha a koncertfotósok együtt bojkottálják az eseményt. Ez a fotó is már tipikusan koncertfotókra jellemző perspektívát mutat, amely abból adódik, hogy csak a színpad előtt található búról lehet fényképezni.
7. Panorámaszabadság:
Olyan műveket, amelyek "állandóan" (tartósan) közterületeken, utakon és tereken találhatók, általában fotózni lehet és az eredményeket nyilvánosságra is lehet hozni. Csak a külső nézetet érinti. Magánterületre sem lehet belépni a felvétel készítéséhez.
Ha a mű csak ideiglenesen van "telepítve", akkor a fényképek kereskedelmi terjesztése tilos, hacsak az installáció alkotója erre külön (írásban) engedélyt nem adott.
Németországban érvényes a "panorámaszabadság" elve. Amennyiben bármilyen segédeszköz (például magas állvány vagy létra) nélkül fotóztok, ez engedélyezett. Fontos továbbá, hogy ezt egy olyan álláspontból tegyétek, ami földszinten található, egy nyilvánosan elérhető út mellett.
8. Tárgyak képének szabadsága:
Nem lehet megtiltani másnak, hogy például valakinek autóját vagy jachtját nyilvános helyen lefotózza. Nem létezik tárgyak képének jogszabadsága.
A jacht tulajdonosa nem akadályozhat meg abban, hogy lefényképezze elegáns motorcsónakját és közzétegye a fotót. Egy ilyen fényképnél azonban figyelembe kell venni a kikötő üzemeltetőjének házirendjét.
9. Fotómotívumok megutánzása:
A megutánzott fényképek közzététele tilos. Ez vonatkozik akkor is, ha a fényképek nem kereskedelmi jellegűek, például az interneten a fc oldalán vannak bemutatva.
A hobbi-fotósok sem utánozhatják szinte azonosan a neves művészek alkotásait és közzétehetik azokat az interneten. Csak egy másik mű "szabad felhasználása" engedélyezett, ha az eredmény egy "önálló mű" és az más munka mintaként szolgál saját szerkesztésekhez. Ezt nevezik "szabad felhasználásnak". Fontos, hogy az "eredeti mű kölcsönzött vonásai" a szerkesztés során "halványuljanak".
10. Paparazzifotók:
Aki hírességeket fotóz, annak ismernie kell a jogait, mielőtt a fényképeket közzéteszi. Amennyiben egy abszolút aktuális történelmi személyiségnek számító hírességről van szó (ami uralkodókra és kormányfőkre, de például műsorvezetőkre, mint Jauch és Stefan Raab, valamint olyan élsportolókra, akik rendszeresen a középpontban vannak, például Michael Schumacher, vonatkozik), úgy a fotókat kérés nélkül közzé lehet tenni, hacsak ez nem sérti a híresség magánéletét.
Tehát mindig mérlegelésre kerül a sajtószabadság és a nyilvánosság információs igénye egyrészről, és a hírességek védelmi érdeke másrészről. Ha egy időtörténeti jelentőségű eseményt fényképeztek, akkor a nyilvánosság információ iránti igénye elsőbbséget élvez a híresség érdekei felett. Az ilyen fotókat rendszerint a szivárványsajtó magazinjai ismerik, akik lehetséges felhasználóként számítanak, pontosan tudják, hogy a képeket lehet-e nyomtatni.
Természetesen más a helyzet, ha a felvételeket nem titokban készítették, hanem a híresség (itt: Daniela Katzenberger) hozzájárult a közzétételhez és kapott érte modelljuttatást (és rendelhető modellengedély).
Referenciaként megrendelt fotók:
Amennyiben a megrendelőnek kizárólagos felhasználási jogokat biztosítottatok a felvételekhez (amire a fizetett megrendeléses fotózások esetében általában lehet számítani), akkor kizárólagos (írásbeli) engedélyre lesz szükség, hogy a fotókat saját reklám célra a weboldalatokon közzétehessétek!
Ez a pont több fotós számára nem ismert, talán nehezen is érthető, de jogilag így áll a helyzet. Legjobb, ha már előre megegyeztek a megrendelőitekkel, hogy az egyes fotókat a fotózásból saját reklám célokra (weboldalatokon és lehetőleg repülőlapon is, amelyet a saját reklámotokhoz osztasz el) felhaszánáltok!
Ha fotókat szeretnétek megrendelést követően a weboldalatokon vagy máshol saját reklám célokra használni, célszerű, ha megvan a megrendelőtől a írásbeli hozzájárulás.
12. Ellopott fényképek:
Ha valaki jogtalanul (azaz az engedélyetek nélkül) közzétesz egy vagy több fényképet, köteles: először is abbahagyni ezt, másodszor eltávolítani a fényképet (például az internetes oldaláról törölni), harmadszor tájékoztatást nyújtani arról, hogy milyen mértékben történt a közzététel, és negyedszer kártérítést fizetni nektek.
13. Megváltozott meggyőződés:
Egy modell nem mondhat fel egy fotóssal kötött modellszerződésnek néhány év elteltével egyoldalúan és egyszerűen, még akkor sem, ha az alkotások aktfotókról szólnak. Az oknak igazán mélyrehatónak kell lennie, például ha a modell megkezdte egy apáca életét egy kolostorban.
Még akkor sem, ha a bíróság elismeri a "megváltozott meggyőződést", az nem jelenti, hogy a fotósnak egyszerűen le kell mondania a meglévő modellszerződésből származó jogairól. A legtöbb esetben az ábrázolt személynek kifizetendő kártérítés is lesz.
14. Célátadási szabály:
Például az, aki egy képeskönyv kiadására vonatkozó szerződést köt, és átruházza a szerzői jogokat a kiadóra, ezzel a céllal jár el, hogy a kiadó összegyűjti a fotókat egy képeskönyv formájában nyomtatja ki, majd azután értékesíti a könyveket a könyvesboltokban. A kiadó sem tervezhetett semmi mást a kiadószerződés megkötésekor.
Ha aztán később a kiadó néhány fotót kivesz és más kapcsolatban eladja a sajtónak, mert az ábrázolt modell híresség, az ellentmond a célatadási szabálynak és nem megengedett.
Ha két szerződő fél különböző véleményen van a szerződés értelmezéséről, akkor a célátadási szabályt kell alkalmazni. Nekem is volt egy ilyen esetem, amikor az egyik kiadó az egyik képeskönyvem fotóit külön-külön el akarta adni a sajtónak Cora Schumacher képei közül.
15. Nem lényeges kiegészítő:
Sokszor előfordul, hogy fotókat használnak magánszemélyek vagy grafikusok engedély nélkül. A fotók hátterekként, cégek katalógusainak elrendezésének részeként stb. szolgálnak. Az érv az, hogy a fotók, ha nem lényeges kiegészítőnek tekinthetőek, szabadon használhatóak. Az érv azonban helytelen: a fotók, még ha részletekben is használják őket, ilyen esetekben nem minősülnek nem lényeges kiegészítőnek. Egy nem lényeges kiegészítő például egy fénykép készítése esetén lenne, azon egy reklámplakát egy üzlet kirakatában, a sok ábrázolt bolt egyikében.
A legkisebb problémát akkor érheted el, ha saját stúdiódban absztrakt fotókat készítesz. Tájképek is problémamentesek. Még akkor is, ha mindig helyesen jársz el, te is sértettek lehettek, ha mások jogellenesen használják a fotóitokat. Ekkor ismerni kell a jogaitokat. Ha egy ilyen fotót az engedélyem nélkül használnak, követelhetem a megszüntetést, siettesthetem a törlését és tájékoztatást kérhetek a közzététel mértékéről. Ráadásul kártérítési igényeket érvényesíthetek. Legalább a sértettnek fiktív licenctételeget kellene fizetnie, amelyet például az MFM-díjazási ajánlások alapján lehetne kiszámítani. Továbbá a jogászi és bírósági költségeket is.
