10 A későbbi feldolgozás
Ábra 10.1: A fotón látható a dobos Milow koncertjén 2011. szeptember 1-jén. Az első helyen álló adatbiztonsági (és archiválási) feladat után szükséges a legjobb fotók kiválasztása. Ezeket könnyen szerkeszteni és címkézni kell.
Csak ezután lehet külön tárolni őket, így elérhetővé válnak a közzétételhez (remélhetőleg: az eladáshoz). Nikon D3S 4.0/24-120mm-Nikkor objektív használata 70 mm-es gyújtótávolságnál. 1/200 mp, f4 rekeszérték, ISO 1600.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
10.1 Adatbiztonság és archiválás
A fotók megtekintése vagy kiválasztása előtt az első lépés a biztonsági másolatok (és az archiválás) készítése az eredeti fájlokról, amelyek általában, koncertfotósok esetében, RAW formátumúak (a nehezen kezelhető fényviszonyok miatt a RAW formátum a leghasznosabb, mivel ebből az anyagból a legtöbb kihozható). Csak akkor vághatok bele a kiválasztásba, ha minden fotó biztonságosan (duplán) el lett mentve.
Az adatbiztonsági másolatokról különböző rendszerek állnak rendelkezésre. Én preferálok két különböző RAID rendszeren történő dupla adatbiztonságot (egyik a „StudioRAID Blueline”, a másik a „myRAID”, mindkettő a Certon Systemsnél; például a www.calumetphoto.de weboldalon kapható), amelyek térben el vannak választva egymástól. Ennek a módszernek a redundanciája növeli az adatbiztonságot, mivel ha egy RAID rendszer esetleg eltűnne lopás vagy tűz következtében, akkor az összes fontos fotó továbbra is elérhető lenne a másik rendszeren.
Ábra 10.2: Folyamatos adatbiztonsági feladatomhoz a „Studioline” RAID rendszert használom a Certon Systemsnél (RAID = „Redundant Array of Independent Discs” = redundánsan elrendezett független lemezek). Ez 8 merevlemezből áll, amelyek közül akár 2 is meghibásodhat egyszerre (és mégis minden adat biztonságban marad). Végül is a fotósok tőkéje a fényképek, és nagyon bosszantó lenne, ha a sérült és profi munka nélküli adatbiztonság miatt értékes képeket elvesztenének. Ez a rendszer NAS-ként (Network Access Storage) van kialakítva, azaz a hálózaton keresztül mindenki hozzáférhet hozzá, beleértve a munkatársakat vagy például az interneten keresztül a világ bármely részéről érkező ügyfeleket is. Az illetéktelen hozzáférés és a visszaélés elkerülése érdekében jogosultságokkal rendelkező mappákat lehet létrehozni.
Számomra ez a megoldás sokkal vonzóbb (és biztonságosabb) az adatok tárolására egy elvont „felhőben” (azaz egy ismeretlen szerverközpontban valahol a világon).
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
A fotósoknak bevált módszer alapján kell elmenteni a fotóikat, mely lehetővé teszi azok gyors megtalálását, amikor szükség van rájuk (például egy zenei magazin értékesítéséhez). Adatbázisok erre kiválóan alkalmasak. Azonban ez csak a legjobb, kiválasztott fotókra vonatkozik. A teljes fotózásokból származó összes fotót érdemes időrendi sorrendben tárolni, például az alábbi minta szerint:
…
2013-04-22 - David Garrett - Koncert - Berlin
2013-05-16 - Eros Ramazzotti - Koncert - Berlin
2013-06-08 - Depeche Mode - Interjú - Berlin
2013-06-09 - Depeche Mode - Koncert - Berlin
2013-06-16 - Staatsoper für Alle - Koncert - Berlin
2013-07-12 - Blackmail - Koncert - Bochum
…
Ezáltal az olvasói jegyzéktárból kitalálható, milyen felvételekről van szó. A rangsorolás az előrevaló dátum miatt feltétlenül időrendi sorrendű. Aki emellett a legjobb, kiválasztott és szerkesztett fotóit is adatbázisban tárolja, az bármilyen célra kiválóan fel van készülve, mert ezáltal az archiválás hatékonyan elvégezhető és gyorsan megtalálhatók a szükséges felvételek.
Ábra 10.3: A kiválasztott legjobb fotókat továbbá adatbázisban is tárolni kell, hogy azokat gyorsan megtalálhassák az ügyfelek keresésekor. Ehhez a megfelelő kulcsszavas címkézésre van szükség, mert a kulcsszavak alapján később szűrni lehet a keresési lekérdezéseket. A hegedűs David Garrett koncertje a berlini Philharmonie-ban 2013. április 22-én. Canon EOS-1D X 2,8/300mm-essel. 1/250 mp, f4.0 rekeszérték, ISO 4.000. Az expozíciós paraméterek kézi beállítása. Kiválasztott expozíciómérési mód: Pontmérés.
(Fotó © 2013: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
10.2 A képválogatás
Sok fotós hibásan siet a képek kiválasztásával; a legjobb azonnal a koncert után, amikor az összes benyomás még friss. Ez a módszer teljesen elfogadható, ha a gyorsaság határozza meg az értékesítés sikerét; például a sajtófotósok esetében, akiknek még aznap este elküldeniük a képválogatást a helyi napilapnak, hogy az a következő napon már a cikk mellé kerüljön a fotó a lapban. Azonban minden más koncertfotós számára az az elv érvényes, hogy legalább egy éjszakán át (jobb esetben 24 órán át) legyen idő az elvégezni a felvételek és a képkiválasztás között. Így valamivel „objektívebb” döntést lehet hozni, legalább kis távolságot téve a két tevékenység közé.
Ábra 10.4: Ezt a fotót azért választottam ki, mert véleményem szerint sikerült egy a koncertre „jellemző” fotót készítenem a művészről. Jan Delay énekel, ugrál, extravagánsan vannak felöltözve, és demonstratívan áll az előtérben, míg a zenekar a színpad hátsó részében eltűnik. Természetesen hasonló képek is vannak; de ez az egyik 5 csillagos kedvencem. Jan Delay a 2010. augusztus 20-án tartott koncertjén a Bochum/Witten-i Zeltfesztiválon. Nikon D3S 2,8/24-70 mm-Nikkor objektív használata 24 mm-es gyújtótávolságnál. 1/1000 mp, f3,5 rekeszérték, ISO 3.200. (Fotó © 2010: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Milyen programot használnak a kiválasztáshoz, tulajdonképpen mellékes. Az Adobe Bridge-et használom.
Majdnem minden kérválasztó programban prioritásokat lehet adni a fényképeknek; például színekkel vagy csillagokkal. Ajánlott az első lépésben, még közepes nézetméretben, mindegyik látszólag legjobb fotót három *** csillaggal értékelni.
A következő második fordulóban, ahol már csak a három csillagos *** vagy annál több fotók vannak megjelenítve, az első fordulóból a jobbakat vagy négy csillaggal **** vagy az első fordulóban azonnal öt csillaggal ***** értékeljük. Azok a fényképek, amelyek kissé gyengébbek, mint a három csillagosok átlaga *** leértékelődnek és eltűnnek a megjelenítésből (mivel csak a három csillagos vagy annál több fényképek vannak megjelenítve).
A végén egy újabb fordulóban meg kell nézni az összes fotót nagy nézetben, amelyeket az előző fordulóban négy **** vagy ötcsillagos értékelésűek voltak. Most minden fotót, amelyeket szeretnénk szerkeszteni és értékesíteni, öt csillaggal kell értékelni. Ezzel a fokozatos és rendszerezett módszerrel elérjük, hogy a hasonló fényképek közül is megtaláljuk a legjobbakat a hasonlításon keresztül. Emellett megőrizzük az áttekintést, hogy hány csúcsminőségű fotót készítettünk a koncerten, és hány fotót választottunk ki további feldolgozásra.
10.3 Képszerkesztési tippek
A koncertfotókat általában dokumentarista jellegű fotózásként tekintik. Ennek az az oka, hogy a koncertbeszámolók többsége keretében történik a legtöbb közzététel. Ezért nyilvánvaló, hogy a (újság- és magazin-) olvasók elé valódi, hamisítatlan képi anyagot kell tenni.
Ebben az esetben a képszerkesztés rendkívül visszafogott lesz. Az fényerőt és a kontrasztot optimalizálják, az erős színeltolódásokat (amelyek általában nem előnyös reflektorfények által létrehozott) kiemelik.
A zajcsökkentés is gyakran szükséges, hiszen a koncertfotók nagy részét nagy fényérzékenységgel (ISO 3.200 és annál több) veszik fel. A zajcsökkentés célja, hogy a zavaró képzajt enyhítse, így műszakilag hibátlanabb (vagy legalábbis jobb) fotókat lehet készíteni.
Ábra 10.6: A Camera Raw lehetőséget biztosít a kép feldolgozásakor a Raw-fájlokban a zajcsökkentés végrehajtására. Ez a funkció sok koncertfotóst becsüli, mivel a legtöbb koncerten a viszonylag gyenge fényviszonyok miatt gyakran 3.200 ISO vagy annál nagyobb ISO-érzékenység beállítására van szükségünk ahhoz, hogy viszonylag zökkenőmentesen (állvány nélkül!) fotózhassunk. Itt látható egy példakénti zajcsökkentés az egyik fotómon (a hatás jobb megítéléséhez a 100%-os nagyítási móddal látható a következő oldalon).
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann - www.jensbrueggemann.de)
Ábra 10.7: Culcha Candela 2011. augusztus 20-án a Ruhr-i Sátorfesztiválon. Nikon D3S 4,0/24-120mm Nikkorral, 24mm-es használt gyújtótávolságon. 1/500 másodperc, 4,0 rekeszérték, 3.200 ISO.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann - www.jensbrueggemann.de)
Ábra 10.8: Udo Lindenberg Berlinben 2008. október 15-én. A legjobb (kiválasztott) fotók utófeldolgozása is hozzátartozik. Legalábbis a fényerőt és a kontrasztot minden fényképnél ellenőrizni és szükség esetén optimalizálni kell. Ezenfelül egy kép élessége (Photoshop-on keresztül: Szűrő>Élesség növelése szűrő>Simítatlanító maszk), mielőtt a fotókat közzétennék, hozzátartozik. Ügyeljetek azonban, hogy ne tesszétek túlzásba az élesítést, és hogy ez a képátadás előtti utolsó lépés legyen!
(Fotó © 2012: DAVIDS/Sven Darmer - www.svendarmer.de)
A kép színeinek változtatása nyugodtan elfogadható beavatkozásnak tekinthető anélkül, hogy az felvétele elveszítené hitelességét. Különösen a napilapok korábban úgyis fekete-fehérben közölték a fotókat. Miután a legtöbb újság a színes nyomtatásra váltott, és most már minden oldal színesben jelenik meg, ez változott; de a fekete-fehér fotók továbbra is „benne vannak” és egyaránt népszerűek a fiatalok és az idősek körében.
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy nem minden felvétel ugyanúgy hat fekete-fehérben; vannak képek, amelyeknél a szín csak azért nagy szerepet játszik abban, hogy a kép működjön vagy sem. Más képek viszont sokkal expresszívebbek fekete-fehérben, ezért minden fotográfusnak azt kell megnéznie a koncertfotóknál, hogy vannak-e olyan felvételek, amelyeket jobb lenne a kép nézőjének kedvezőbben szerkeszteni.
Ábra 10.9: Itt három példa ugyanarra a fényképre: A felső fénykép megmutatja az eredetit. Nem volt szerkesztve, a háttérben a piros és a kék színek erőteljes hatást gyakorolnak. Első pillantásra valószínűleg az lenne az első reakció, hogy a színek nélkül a kép hatása elveszik. A szín teljes eltávolítása után (itt egyszerűen a szíztel dozzás összes ételével végzett munkával) fekete-fehéres kép (középen) jön ki, amely a kértelezhetővel ellentétben unalmasnak, sápadtnak (és éppen színtelennek) tűnik a középpontban. Az eredetivel való közvetlen összehasonlítás során mindenki valószínűleg az eredetit részesítené előnyben. Azonban egy fotó szerkesztésekor a szerkesztő képességei is nagy szerepet játszanak. Amint ezen az példán is látható, a színezet eltávolítása annak érdekében, hogy fekete-fehér képet kapjunk, nem feltétlenül optimális. További/más szerkesztések szükségesek ahhoz, hogy a fotó hatásos legyen. Itt úgy döntöttem, hogy a fekete-fehér képhez egyértelműen melegebb „hangulatot” adok, szepiapírnak árnyaltam (alsó kép).
Amikor ezt összehasonlítom az eredetivel, sokkal jobban tetszik nekem, mert a feltűnő piros és kék színek most kevésbé terelik el a figyelmet a énekesről. A fotó most illeszkedik Milow részben lágyszálú zenéjéhez, mint a színes eredeti. Milow-Koncert 2011. szeptember 1-jén. Nikon D3S 1,4/85mm Nikkor objektívvel. 1/160 másodperc, rekesznyílás 2,2, ISO 1.250.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
About 10.10: A Photoshopban az Actions-ben egy standardizált parancsorát mentsettem le a színes fotók szeppiára való konvertálására. Ez nem csak időt takarít meg, hanem biztosítja is, hogy a szeppiára átkonvertált fotóim leginkább illeszkedjenek egymáshoz. Ha minden alkalommal egyedileg végzem el a szeppia hangolást, előfordulhat, hogy a fotók túlságosan különbözőnek tűnnek és nem illenek egymáshoz. Mindazonáltal fenntartom a jogot, hogy az árnyalatot egyes esetekben mégis – bár csupán egyedi esetekben – egyedileg módosítsam, például ha ezzel a szabványos parancsorral nem vagyok 100% -ig elégedett. A Photoshopban azonban lehetőség van a szerkesztési parancsokat az Actions-be menteni (és elnevezni), ami nagy segítség, ha több fotót (például egy ügyfél számára) kell ugyanolyan módon szerkeszteni.
Egyedülálló esetekben azonban további képszerkesztések méltányosak vagy akár segítők is lehetnek, például ha nem szeretnénk a sajtóban felhasználni a fotókat, hanem olyan kiadványokat tervezünk, amelyek nem egy adott koncertre vagy művészre vonatkoznak (tehát elvileg "semlegesek").
A Megjelenítés 10.11: Általában nem deformálom a fotóimat. Gyorsan unalmasnak tűnik az ilyen hatásoknál. Időnként azonban, ha absztrakt fotókra van szükségünk, amelyek ugyan illeszkednek a „Zene” témához, de nem egy zenészhez vagy zenekarhoz rendelik hozzá őket, jó szolgálatot tesznek a deformációs módszerek. Nikon D3S 4/24-120mm Nikkorral, használt gyújtótávolság 105mm. 1/200 másodperc, rekesznyílás 4,0, ISO 2.500. A fényképezőgép expozíciós paramétereinek kézzel történő beállítása.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Megjelenítés 10.12: Ebben a fotóban nagyon tetszett nekem a Mozaikhatás, miután további színváltoztatásokat végeztem rajta. Különösen a Photoshop szűrők használatakor figyeljetek arra, hogy ne alkalmazzátok túl gyakran az ilyen hatásokat. Ezenkívül érdemes arra figyelni, hogy ezeket az effekteket ne mindig ugyanazzal a beállítással hajtsátok végre, hanem minden fotó esetében nézzétek meg, mely paraméter-kombináció hozza a legjobb hatást. Sunrise Avenue koncert 2012. augusztus 27-én. Nikon D4 1,4/85mm Nikkorral. 1/640 másodperc, rekesznyílás 2,5, ISO 2500. Rekeszprioritás (Időautomatika).
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Megjelenítés 10.13: Eredetileg egy Fekete-Fejés-fotós voltam. Nem tudtam mit kezdeni a legtöbb fotón előforduló véletlenszerű színekkel; a Fekete-Fejés (vagy gyakran Szeppia-ra) redukálása szerintem kifejezőbbé és érdekesebbé tette a fényképeimet. Valamikor, még a filmkorszakban, amikor még filmre fényképeztem, felfedeztem a fényképek „keresztezését” (egy diafilm világított és úgy fejlett ki, mint egy negatív film, C41 helyett E6-hoz,). Azért, miután megtaláltam a céljaimnak megfelelő filmet, a keresztezés következtében sokkal színesebb képek jöttek létre erősebb kontrasztokkal. A digitális fényképezésben is működik ez: a Szárelmélyítés és Tónuskorrekció parancsok segítségével olyan fotók készítése, amelyek annyira „tűzpirosak”, és a kontrasztnak köszönhetően majdnem grafikus hatásúak.
A felső fotó a közvetítés eredeti felvétele. Az első lépésben szűkebbre szabtam a képet, azt a részét levágtam az alsó szélen; továbbá, nagyon erősen növeltem a Színintenzitást annak érdekében, hogy a pop stílusú színeket kapjam (lásd középső fotó). Hősök vagyunk koncert 2011. augusztus 25-én. Nikon D3S 1,4/85mm Nikkorral. 1/250 másodperc, rekesznyílás 3,5, ISO 2.000. A fényképezőgép expozíciós paramétereinek kézzel történő beállítása.
(Fotó © 2011: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
Megjelenítés 10.14: Az absztrakció további fokozása és egy majdnem grafikus hatás eléréséhez a fotó kontrasztjait a Photoshop-ban a Tónuskorrekció-k segítségével erősen növeltem.
Megjegyzés: A képszerkesztés és -deformálás lehetőségei – különösen a Photoshop használatakor – szinte korlátlanok. Mindazonáltal figyeljetek arra, hogy a fotókat mire szánjátok. Egy túlságosan erős szerkesztés vagy deformálás ellentétes lehet az autentikus koncertjelentés céljával.
Azonban, ha a képeket galériákban állítják ki, tehát a fotó művészi kifejeződésére és kevésbé az ábrázolt zenészekre helyezik a hangsúlyt, akkor a deformációk bármilyen típusa természetesen alkalmas eszköz a fotóművész véleményének kifejezésére.
Aitevő fókuszálása a közzétételi célra egy jó eszköz lehet arra, hogy eldöntsétek, mennyi képszerkesztés engedélyezett és szükséges.
10.4 A bemutatás
Aki a fényképeit a nyilvánosság elé tárja, annak érdemes arra gondolnia, hogy ezeket lehetőleg „csinosan” mutassa be. Egy keret a fotó körül (a Photoshopban az Munkaterület parancs segítségével készíthető), akkor ugyanazt a célt szolgálja, mint a régi időkben a paszpartuk.
A fotók megfelelően „csinos” bemutatásához szükséges ez a „plusz munka” mindenképpen megéri. A fotográfiák így elegánsabbak, értékelhetőbbek lesznek.
Ha tervezed, hogy szöveget (például a fotós nevét) a fotón vagy a paszpartun használod, akkor az vagy egy semleges „színt” kapjon (Fekete, Szürke vagy Fehér), vagy olyan színt, amely a képen is megtalálható.
Ábra 10.15: Ahhoz, hogy a fehér keret („Paspartú-pótlék”) eltérjen a fehér papírhátterűtől, a sarkokat festékkel láttam el (a Photoshopban: nagyon puha ecset használata, amely csak érinti a sarkokat). Jan Delay koncertje zenekarával 2010. augusztus 20-án a Ruhr-i Sátorfesztiválon. Nikon D3S 2,8/24-70 mm Nikkor objektívvel, 70 mm-es gyújtótávolsággal. 1/1250 másodperc, 3,5 rekeszérték, ISO 3.200. Rekesz priorítás (időautomatika).
(Fotó © 2010: Jens Brüggemann – www.jensbrueggemann.de)
10.5 Címkézés
Ha fényképeket kereskedelmi célokra továbbítunk, különösen profi felhasználóknak (szerkesztőségek, képügynökségek stb.), ügyelni kell arra, hogy a fotó tartalmával kapcsolatos fontos információk ne maradjanak ki.
A koncertfotózás esetében ezek például: a fellépő zenekar neve, a fotó középpontjában álló művész neve, a helyszín és a fellépés helye (például „Berlin Olimpiai Stadionja”), felvétel dátuma és ideje, különlegességek (például „az utolsó koncertje a zenekarával, mielőtt elhagyta azt”) és természetesen a fotó szerzőjének és egyéb szerzői jogi információknak a megadása (például a közzétételkor, hogy ne csak a fotós nevét említsék, hanem az internetes címet is).
Emellett a bankszámla adatainak megadása is hasznos lehet, így a kereskedelmi felhasználók rendelkezhetnek a licencdíjak átutalásához szükséges banki adatokkal (a számla mellett, ha esetleg az nem érkezik meg).
Ábra 10.16: Címkék (kulcsszavak) segítenek képek keresésében adott felhasználási célokra. A fenti fotó könnyen megtalálható, ha live-music, koncert, klasszikus zene, színpadi fellépés stb. témákban kerül keresésre. És a „vakok” témája miatt a fenti fotót az előre meghatározott címkék alapján már előzetesen kiválasztották. Például Andrea Bocelli 2013. május 15-én, Berlini Filharmóniában tartott koncertjén. Canon EOS-1D X 2,8/300 mm objektívvel. 1/200 másodperc, 4,0 rekeszérték, ISO 3.200. Zársebesség prioritás (rekeszautomatika). Kiválasztott expomérési módszer: központi súlypontú integrált mérés. (Fotó © 2013: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
Jegyzet: A címkézésnek az a célja, hogy a keresett témához illő képeket gyorsan megtaláljuk. Azonban csak értelmes kulcsszavakat kell megadni. Néhány (koncert-)fotós kicsit bőkezű a kulcsszavak megadásával, ami azt eredményezi, hogy a fotók gyakran felbukkannak a keresési lekérdezéseknél – de ritkán illenek valóban a témához. Ez gyorsan ronthatja az ügyféllel való jó kapcsolatot, ezért a kulcsszavak kiválasztásának valóban jól átgondoltan és ésszerűen kell a képtartalomhoz illeszkednie.
Ábra 10.17: Ütőhangszeres Martin Grubinger a 2012. április 11-i Berlini Filharmóniában tartott koncerten. Ebben a tutorialban írtam először köszönetet kollegám, Sven Darmer kulcsszavainak, melyek nagyon segítettek a Photoshop fájlinformációkban, mert nélkülük nem tudtam volna az összes zenész nevét. Canon EOS-1D Mark IV 2,8/300 mm objektívvel. 1/160 másodperc, 2,8 rekeszérték, ISO 1.600. Zársebesség prioritás (rekeszautomatika). Expomérési módszer: központi súlypontú integrált mérés.
(Fotó © 2012: DAVIDS/Sven Darmer – www.svendarmer.de)
Sok sikert kívánok nektek az „áldott fényképezéshez” és rengeteg fantasztikus koncerthez!
Jens Brüggemann, 2014. áprilisában
