"Fényben a hegyek" - a Pucajirca Központi csúcs, amelyet a felkelő nap megvilágít. Bár csak egy "klasszikus" és már többször ezerszer lefényképezett, de (legalább számomra) mindig gyönyörű.
Canon EOS 5D, Zeiss Vario Sonnar f 4,5-5,6 100-300 mm 200 mm-es gyújtótávolságon és f/8 rekeszértéken, ISO 100, záridő 0,3 másodperc, állvány, Pucajirca Központi, Cordillera Blanca, Peru.
Sosem túl késő tanulni. Ez a mondat 20 éve kísér az én fotográfusi pályafutásom során. A munkám folyamatos kihívás, párosulva azzal a szükségességgel, hogy folyamatosan tanuljak. Néhány nappal ezelőtt tértem vissza egy (számomra) hatalmas túráról. A cél: 15 nap alatt átkelni a síküveggel a legnagyobb szélességén az Alpokon, túrasílécen, egy téli sítransalp. Előzetesen magasra törő álmaink voltak az éjszakai tartózkodások a nagy magasságban, a különleges fények és sok lenyűgöző tájkép álmodozásáról. Habár sikeresen befejeztük a projektet, fotográfiailag sok minden nagyon másképp alakult, mint ahogy gondoltam.
A nehéz hátizsák (kb. 22 kg) és a hegyvidéki terep sokszor igényelte teljes fegyelmemet a sítransalp során készült sok fényképnél. A hátizsák le, kamera kész, objektívcsere, le heveredni a hóba és pár kép készítése. Majd az egész fordított sorrendben ... ez a riportfotózás a magas hegyekben.
Canon EOS 5D Mark II, EF f2,8 15 mm 9-es rekeszértékkel és ISO 400 érzékenységgel, záridő 1/640 másodperc. Feljutás a Care Alto-hoz, Adamello-csoport, Olaszország.
Az időjárás, a körülmények és maga az útvonal jóval nehezebben voltak, mint amire számítottam. Általában 10 és 13 órát voltunk úton és csak késő délután értünk a következő menedékházba. Ott általában fizikailag és pszichikailag is "végzetem volt". Csak pihenni és lehetőleg sokat enni és inni akartunk. Egyszerűen lehetetlen volt számomra, hogy ezután még egyszer felmásszak valahová, hogy gyönyörű tájakat fényképezzek. Ellenben sokkal bővebben meg tudtam valósítani a kalandos és autentikus riportfotókat, mint amire számítottam. Kezdetben meglepődtem ezen, talán kissé csalódott is voltam. De már rövid idő elteltével világos volt: A valóság erősebb, mint az én vágyam. A természet minden erejével és egyértelműségével előírta számomra, mi a helyzet. És a természet végül is ott tartja a hosszabbik végét.
Minimum 18 fok alatti hőmérséklet, 3400 méteres magasság, 100 km/h feletti szélsebesség. Mindennek elég ok volt azt számomra, hogy ne csomagoljam ki a nagy tükörreflexes fényképezőgépet, hanem ezt a pillanatképet készítsem el a sítransalpon mindig kéznél lévő kompakt kamerával:
Canon G10, 5 rekeszérték, 1/2500 másodperces záridő, ISO 200, Innere Quellspitze, Ötztal Alpok, Tirol, Ausztria.
Mit akarok és tudok átadni nektek ezzel az utolsó bemutatóval? Ezúttal semmilyen technikai tippet vagy felszerelési ajánlást nem adok. Sokkal inkább a fotográfiai projektek vagy álmok alapvető megközelítéséről, tervezéséről és megvalósításáról van szó.
Az olykor forró és ködös kora nyáron is fotózhatjuk a "hegyekben a fényt". Ez a felvétel egy elvonuló vihar után készült, és az elképesztő légkör a napfényesen megvilágított területek és a sötét árnyékok között élt.
Canon EOS 1Ds Mark III, EF f4 300 mm L IS 9-es rekeszértékkel és ISO 125 érzékenységgel, záridő 1/100 másodperc. Watzespitze, Ötztal Alpok, Tirol, Ausztria.
1. Hagyd magad vinni
Hihetetlen sok minden van előre meghatározva az életünkben. Az óra állandó kísérőnk. Tudunk-e egyáltalán elengedni? Képzeljétek el a következő helyzetet: Pár nap áll rendelkezésetekre. A fotós hátizsák tele van egy keverékkel, eszközökkel a tájképi fotózáshoz, de kicsit makrofotózáshoz is. A csomagban különböző térképek és a szükséges hegyi felszerelés is megtalálható. Nem tartalmaz: ambiciózus célokat és a telefont. Az időjósok most mindegyek. Az út alatt (hová is?) jó zene szól. Aztán hirtelen egy tavaszias rét, mögötte egy hegy, mögötte egy tó és még és még. El tudjátok képzelni, mennyire lehet szabadság itt maradni? Leheveredtek a rétre és néztek a keresőn keresztül. Egy fotós mikrokozmosz nyílik meg, ami elfeledteti mind mást. Pont itt és most kezdődhet a kreativitás. Az én tanácsom: Ne tervezzétek meg minden fotókirándulást kezdő- és végponttal, hanem kövessétek az érzéseiteket, hangulataitokat és szeszélyeiteket néha.
Egy olyan nap, amikor hagytam magam vinni. Nyugat felé hajtottam a Lechtal Alpokba, és pontosan a megfelelő helyen volt a megfelelő fény.
Canon EOS 1Ds Mark III, Zeiss Vario Sonnar 3,5-4,5 28-70 mm 35 mm-es gyújtótávolságon, f/8 rekeszértékkel és ISO 800 érzékenységgel, záridő 1/8 másodperc. Lechtal, Lechtal Alpok, Tirol, Ausztria.
2. Az előre tervezett túra
Gyakran azonban tudjuk, mit akarunk. Egy kép lebeg a fejünkben, egy adott hegy a cél vagy egy konkrét fotográfiai projekt. Az elvárásoknak megfelelően csomagoljuk a hegyi és fényképező felszerelést. Tanulmányozzuk a térképeket és a vezetőket. Néha még a hegyekben való célok miatt is edzeni kell. De milyen lényeges fotográfiai tényezőkre kell figyelni a tervezés során?
Ehhez a képhez maximális tervezés előzte meg. Az előző napon átmentem a teljes 1000 méteres szintkülönbségen Seefeldtől felfelé, hogy különböző álláspontról keressem a projekt számára a legmegfelelőbb helyet. A következő éjszaka nem csak tudtam, hol mit fogok fotózni, hanem még arra is szerencsém volt, hogy elképesztő fényben részesüljek.
2.1 A irodalom tanulmányozása
Aki szeretné elkerülni a meglepetéseket, illetve már előre inspirálódni szeretne, az tervezett régióban meglévő képeket, képeslapokat vagy képeskönyveket lapozhat át, hogy már az első jó álláspontokat és témákat megtalálja. De vigyázat: inspirálni igen - másolni nem. Aki csak másol, az nem kreatív, és nem is lesz kreatív. Sem az öröm, sem a jó kép által nyújtott kielégülés nem fog bekövetkezni egy "másolat" esetén igazán.
Ciprus fotográfiai szempontból új kihívás volt számomra, ezért alaposan felkészültem egy irodalomtanulmány során, és egy útikönyvben találtam egy unalmas felvételt ezekről a sziklákról, amelyet délben készítettek. Azonban számomra világos volt: itt fotográfiai szempontból több van benne. Három estét töltöttem ott, mire végre ez a hihetetlen fény megérkezett.
Contax 645, Planar T f3,5 35 mm, f16 rekeszérték, 1/2 másodperc expozíció, Fuji Velvia 50, állvány, Petratu Romiu, Ciprus.
2.2 A térkép tanulmányozása
A jó térképek segítségével nagymértékben kidolgozom fotográfiai célomat. Fontos megválaszolandó kérdések a következők: Hol lehetnek jó álláspontok, például szép panoráma mögötti hegyláncok vagy magas pontok, mint pl. hegygerincek, hasadékok vagy más csúcsok jó kilátással? Hol kel fel a nap, és melyik részét világítja meg a témának, legyen az hegy, tó vagy kunyhó? Egy további fontos szempont, amit figyelembe kell venni: Az adott irányba esik-e egy másik hegy, amely akadályozhatja a fényt? Egyébként egy GPS-eszköz sosem tudja helyettesíteni a jó térképet a tervezés során. Szükségünk van egy átfogó térképre (1:25.000 vagy 1:50.000 arányban), hogy tájfotózás során tervezhessünk egy fotótúrát.
Az utolsó napsugarak egy nagy ciklon előtt ezt a zord hangulatott varázsolják a Friesenbergsee fölé. Ez az álláspont például egy jó térképen világosan felismerhető: A tó után meredeken lejt a lejtő a völgybe, és szemben a jellegzetes Zillertaler Hauptkamm található.
Canon EOS 1Ds Mark III, EF f4 17-40 mm L 40 mm-nél és f10 rekeszérték, ISO 50, 1/100 másodperc záridő, állvány. Friesenbergsee, Zillertal Alpok, Tirol, Ausztria.
2.3 Az időjárás tényezője
Minden túra előtt aprólékosan követem az időjárásjelentéseket. Persze nincs értelme a hegy egyik oldalán estei fényben tervezni, ha nedves meleg levegőtömegek délnyugatról naponta magas zivatar valószínűséget okoznak délután. Ilyen helyzetben keletre exponált célpontot keresek a napkelte céljából, mert egy esti zivatar után az ég általában rövid időre tiszta, és a szép napfelkelték legalább valószínűek. Minden túra előtt utánaolvasok a pontos napkelte- és napnyugta időnek helyi újságokban vagy az interneten.
Olyan gyorsan ritkán rohantam fel egy gerincre a mély hóban - csak hogy ezt a képet megkaphassam. A fény nem tartott egy percig sem. A hegyek fényben való megörökítése főként szerencsén is múlik…
Canon EOS 5D Mark II, EF f2,8 14 mm L II, f10 rekeszérték, ISO 800, 1/500 másodperc záridő. Reggeli hangulat a Goisele-n, a Schobergruppe, Kelet-Tirol, Ausztria.
2.4 Az elhelyezkedés keresése
Néha úgy érzem magam, mint egy helyszínek keresője. Az időm jelentős része a hegyekben az "Látni és Keresni" tevékenységgel telik. Vegyük például a Zugspitz nyugati falának motívumát. Egy gyönyörű álláspont erre a Bleispitze lehet a Lechtaler Alpokban. De hol ott, a csúcson, a gerincen? Az időbeosztásom általában mindig egy-két órát tartalmaz az álláspont keresésére. Azaz ha a naplemente 18 órakor van, akkor legkésőbb 16 órára ott vagyok, hogy keressek egy szép álláspontot vagy megfelelő előteret.
2.5 Az időbeosztás
A stressz és az időszűkítés a hegyekben a kreativitás gyilkosa! Ezért tervezett túrák esetén legalább egy időbeosztás megtervezése és betartása szükséges. Az idő megtervezése egy fotós túrához viszonylag egyszerű: Az átlagos túrázóknak a nehéz fényképezős felszerelés miatt számolniuk kell kb. 300 méteres szintkülönbséggel az emelkedőn óránként. Ha a túra hosszú síkszakaszokat tartalmaz, akkor egy 4 kilométeres távolság után óránkénti további egy órát kell hozzáadni.
Példa: Egy naplemente túrához a Jochbergre a bajor előhegyekben kb. 2-2,5 órányi gyaloglást kell beütemezni a csúcsra. A Kesselberg felmászása mintegy 700 méteres szintkülönbséget jelent, és nem tartalmaz nagyobb sík területeket. Plusz körülbelül 1-2 órát kell számolni a helyszínek kereséséhez. Ha este 6-kor a nap lemegy, akkor szükséges az ilyen időpontra való indulás kb. 14 órakor.
Kis ember a nagy hegyen, hozzá a mélyen álló őszi nap meleg fénye. Az extrém széles látószögű objektív megmutatja a magashegység tágasságát.
Canon EOS 1Ds Mark III, EF f2,8 15 mm f8 rekeszérték, ISO 200, 1/100 másodperc záridő. Lalidererwand felé vezető felfelé túrán, Karwendel-hegység, Tirol, Ausztria.
3. Egyedül vagy csoportban?
Mikor vagyok kreatívabb? Ha más fotórajongók vesznek körül, vagy ha teljesen egyedül, és ezáltal zavartalan és rugalmas turista vagyok? Mindkettőnek megvan a maga vonzereje. Egyrészt sokat lehet tanulni hasonló érdeklődésű emberektől, másrészt sokak számára a társaságban a mindennapoktól való teljes elengedés és ezzel a témák iránti korlátlan nyitottság és kreativitás nem lehetséges. Ezért a tanácsom: Merjetek egyedül lenni és élvezzétek, hogy egyedül vagytok úton. Egy mondat szimbolikusan áll itt a többi, gyakran kimondatlan érzés helyett: "nincs szebb annál, mint egyedül járni és nincs rosszabb annál, mint egyedül kell járni".
Két órája fotózunk perui zenészek egy kis privát koncertjét sátrunkban. Mindenki a portrékra és táncképekre koncentrál. Az egész fotótúravezető csoport (15 fő) fotóz, táncol és ünnepel. Egy pillanatra sem villant át a Pucajirca Norte a felhőkön. Csak meg kellett fordulnom. Na és a csoportdinamika.
Canon EOS 5D, Zeiss Vario Sonnar f 4,5-5,6 100-300 mm 250 mm-nél és f8 rekeszérték, ISO 250, 1/320 másodperc záridő. Pucajirca Norte, Cordillera Blanca, Peru.
4. A változatosság
Materiális szerénység szempontjából a környezetvédelem most fontosabb, mint valaha. Ennek ellenére szükségem van egy teljes kamerafelszerelésre kiegészítőkkel, mint vaku rendszerek, felhőtörők és állványok, hogy kielégítsem a viszonylag igényes megbízóim igen különböző követelményeit.
Mire akarok kilyukadni? Szerencsés helyzetben vagyok (ezért hálás vagyok), hogy fotós túráim során számos különböző objektív közül választhatok. Ez változatosságot hoz az elmúlt 20 évben tartó fotozó mindennapjaimba. Néha csak két objektívvel indulok: a 100 mm-es makró objektívvel és a 21 mm-es széles látószögű objektívvel. Egyrészről „a kevesebb néha több”, másrészről így sokkal intenzívebben tudom kihasználni a csökkentett technikai lehetőségeket. A szemem nem zavarodik össze a számtalan lehetséges képszög miatt, hanem csak néhány tisztaan meghatározott nézőpontfókuszál.
Gyakran több héten keresztül nagyszabású reklámprodukciókon vagyok, ahol tíz vagy több objektívet viszek magammal. Végül is ez az extrém váltás a maximális technika és a minimalizmus között adja meg a szükséges változatosságot és megőrzi bennem a fotózás iránti örömöt. Az én tippem: Variáljátok, ha lehetséges, a felszerelést és a tartalmakat, például egy túra a makrofotófókuszban, egy másik az aggyal, hogy tágas panorámákat fotózzon. Ez változatosságot hoz és kihívást is jelent egyszerre.
Ezen az estén a Namíbiában található Spitzkoppe-n teljesen a 14 mm-es szuper széles látószögű objektívemre koncentráltam. De csak ez a szűk sziklahasadék elégítette ki a szokatlan motiváció keresésemet. Ráhelyeztem a kamerát közvetlenül a kőre, kis kövekkel alátámogattam az objektívet, míg a képkivágás megfelelő nem lett, majd rákapcsolódott a zárkioldóval.
Canon EOS 1Ds Mark III, EF f2,8 14 mm L II 22-as rekeszértékkel és ISO 50-nél, záridő 1,6 másodperc. Spitzkoppe, Namíbia.
5. Az élvezet faktor
A hegyekben tényleg csak a fotózás az, amely szórakozást, megerősítést és boldogságot hoz? Nem hiszem. Mivel én is a hegymászásból jövök, nekem mindig is „az út a cél” volt. Ha azonban az igazi helyen egy álomszép fény vetít a tájra, természetesen „180 fokos fordulatot veszek” és teljesen a fotózásra koncentrálok. Mindazonáltal megpróbálom néha félre tenni a fényképezőgépet és élvezni a tájat, a fényt és ezzel együtt egyszerűen csak a pillanatot. Nincs a világban olyan fotó, amely annyit érne nekem, mint az élmény vagy az emlékezetes pillanatok egy naplemente során az Olperer-nél.
Ez az este az Olperer-nél mélyen bevésődött az emlékezetembe. Ezekben a pillanatokban csak egy tippem van: Ne csak fotózz - hanem nézd meg, érezd meg és élvezd.
Canon EOS 5D Mark II, EF f2,8 14 mm L II 10-es rekeszértékkel és ISO 400-nál, záridő 1/125 másodperc. Olperer, Zillertal Alpok, Tirol, Ausztria.
Ezeket a sorokat 2009-es húsvét után rögtön leírom. Egy/saját aktuális álmom, a Skitransalp, teljesült. Az összes többi projekt és megbízás befejeződött, a képek elkészültek, a számlák kiküldve. Néhány megbízás és projekt szép és vonzó volt, mások kevésbé. De az utóbbi egyszerűen hozzátartozik ahhoz, hogy biztosítsuk a megélhetést. Ami most jön, az már a királyi játék. Ismét szabad vagyok. Új ötletekkel, új képekkel a fejemben és sok hegyi célom a szívemben. Majd meglátjuk, mi valósul meg. Ebben a pontban szeretnélek köszönni nektek az időt és figyelmet, amit az én útmutatóimnak ajánlottatok és külön köszönetet mondani a sok emailért. Jó szórakozást a hegyekben és jó szórakozást a fotózáshoz.
Bernd Ritschel
A Zillertal Alpok a legutolsó alkony fénycsókjában. A fénykiemelés előtérben az én homlok lámpám hideg LED fényével készült.
Canon EOS 1Ds Mark III, Zeiss Vario Sonnar 3,5-4,5 28-70 mm 35 mm-es gyújtótávolsággal, 16-os rekeszértékkel és ISO 250-nél, záridő 5 másodperc. Ahornspitze, Zillertal Alpok, Tirol, Ausztria.
