Jelenleg az HTML dokumentumokat általában div elemekkel strukturálják. Ezeknek a konténereknek a formázása és elhelyezése általában CSS segítségével történik. Az ilyen megközelítés természetesen haszontalan az olyan szoftverek számára, mint a képernyőolvasók, mivel nem ismerik fel, hogy az egyes tartalmaknak milyen jelentősége van. Ezt a helyzetet az új strukturálási elemek változtatják meg.
Két fontos új elem közé tartozik a section és az article, amelyek erre a tutoriálisra összpontosítanak.
Cikkek megjelölése
A article
elem segítségével szövegeket (fórumbejegyzések, újságcikkek stb.) cikkeként lehet megjelölni. Az alábbi példa bemutatja egy tipikus cikk definícióját.
<article> <h1>Web-alkalmazások létrehozása (9. rész): jQuery mobile (1)</h1> <p>>A jQuery kétségtelenül az egyik legismertebb JavaScript keretrendszer. Az „általános” weboldalakon ezért a jQuery már ezerszer használatban van...</p> ... </article>
A article
elemnek köszönhetően a tartalmakat szemantikusan strukturálhatjátok.
Egy ilyen megoldás kinézete nagyon szépen megtekinthető egy blog példáján keresztül.
<article> <header> <h1>Web-alkalmazások létrehozása (9. rész): jQuery mobile (1)</h1> <p>>Közzétéve: <time pubdate="pubdate">2014.05.24</time></p> </header> <p>>A jQuery kétségtelenül az egyik legismertebb JavaScript keretrendszer. Az „általános” weboldalakon ezért a jQuery már ezerszer használatban van...</p> ... <footer> <p><small>Szerzői jog PSD-Tutorials.de által</small></p> </footer> </article>
Ebben a példában az article
elemen belül a fejléc-, fő- és lábléc részek tipikus felosztása történik. És ez a felosztás nagyon gyakori a blogokban.
Szekciók létrehozása
Folytatom a section
elemmel. A section elem feloszlatja az oldalt különböző szekciókra. Ezek például szekciók, fejezetek, lapok stb. lehetnek. A section segítségével például logikailag elválaszthatók az olyan területek, mint az előszó és az aktuális hírek.
Az section
az tartalmak tényleges tartalmi szempontok szerinti felosztását szolgálja. A section
és a div
közötti különbségről később ebben a tutoriálisban fogok még beszélni.
A lentebb olvasható példa bemutat egy tipikus blogstruktúrát. Azonban ez a struktúra tartalmaz még valamit, amire sok blogban valóban szükség van, ez pedig egy hozzászólási szekció. Ez a hozzászólási szekció egy section
elemen belül van meghatározva. A section
területen belüli egyes hozzászólások pedig külön article
elembe kerülnek beágyazva.
<article> <header> <h1>Web-alkalmazások létrehozása (9. rész): jQuery mobile (1)</h1> <p>>Közzétéve: <time pubdate="pubdate">2014.05.24</time></p> </header> <p>>A jQuery kétségtelenül az egyik legismertebb JavaScript keretrendszer. Az „általános” weboldalakon ezért a jQuery már ezerszer használatban van...</p> ... <section> <h2>Hozzászólások</h2> <article> <header> <h3>Hozzászólt: Hírekbarát</h3> <p><time pubdate datetime="2024-10-05T20:10-07:00">Egy órája</time></p> </header> <p>>Köszönöm a tutoriált!</p> </article> <article> <header> <h3>Hozzászólt: Becker</h3> <p><time pubdate datetime="2024-10-05T20:10-07:00">Két órája</time></p> </header> <p>>Nagyszerű! Ez segít nekem tovább.</p> </article> </section> </article>
Itt ismét hangsúlyoznám, hogy az itt szereplő elemeket, mint a header, footer
stb. természetesen később részletesen meg fogom beszélni. Ebben a pontban csak annyit: Ezekkel az elemekkel lehet a tartalmakat a fejléc és lábléc részekre osztani, így továbbá lehetővé teszik a dokumentumok további logikus strukturálását.
Egy másik példa szemlélteti az article
és section
elemek kombinációját. Valójában a section
elemet arra lehet használni, hogy egy cikket logikai tartalomterületekre osszon, amelyek saját fejlécekkel rendelkeznek.
<article> <h1>Web-alkalmazások fejlesztése</h1> <p>Itt megtudhatjátok, hogyan lehet web-alkalmazásokat készíteni.</p> <section> <h2>Web-alkalmazások létrehozása (9. rész): jQuery mobile (1)</h2> <p>>A jQuery kétségtelenül az egyik legismertebb JavaScript keretrendszer.</p> </section> <section> <h2>Web-alkalmazások létrehozása (8. rész): Gyors bevezető a jQuery-be</h2> <p>>A JavaScript egy remek dolog weboldalak számára, hiszen számtalan érdekes dologra lehet használni.</p> </section> </article>
Egy section
elemen belül article
elemeket meghatározni szintén lehetséges. Egy tipikus példa erre lehet egy hozzászólási terület, ahogy azt már korábban bemutattuk. Az is elképzelhető, hogy a szekciót az általad megosztott blogtéma területeire bontod.
Itt ismét egy ehhez megfelelő példa:
<section> <h1>App-fejlesztés</h1> <article> <h2>Web-Apps készítése (Rész 09): jQuery mobile (1)</h2> <p>A jQuery kétségtelenül az egyik legismertebb JavaScript-keretrendszere.</p> </article> <article> <h2>Web-Apps készítése (Rész 08): A gyors bevezetés a jQuery-be</h2> <p>A JavaScript nagyszerű dolog a weboldalak számára, hiszen számos érdekes dolog megvalósítására lehetőséget biztosít.</p> </article> </section>
Ezenkívül egy section elemen belül más section
elemek is lehetnek. A fésülések tehát engedélyezettek. Erre is egy példa:
<section> <h1>PSD-Tutorials.de</h1> <section> <h2>Üdvözöljük</h2> <p>Örömmel fogadunk...</p> </section> <section> <h2>Oktatóanyagok</h2> <P>Itt találhatóak legújabb oktatóanyagaink...</p> </section> <aside> <p>Kapcsolat</p> </aside> </section> <footer> <p>(c) 2014 PSD-Tutorials.de</p> </footer>
Ez a section fésülés a következő struktúrát eredményezi:
1. PSD-Tutorials.de
1.1 Üdvözöljük
1.2 Oktatóanyagok
1.3 Kapcsolat
- (c) 2014 PSD-Tutorials.de
Ilyen Fésülések tehát szintén lehetségesek.
A különbség a div, article
és a section
között
Be kell vallanom, hogy nem egyszerű megérteni a div, article
és a section
elkülönítését. Valójában az article
elemet elsősorban a blogbejegyzések strukturálására határozták meg. A section
elemet tulajdonképpen egy szinttel lejjebb helyezkedik el az article
alatt. A section
elemen belül mindig definiálni kell egy fejlécet. Még ha valójában nincs meghatározva fejléc, akkor is legalább elméletileg lehetséges kell, hogy legyen egy fejléc megadása az érintett elemen belül.
Nyilvánvalóan a div
elemek sem tabuak az HTML5-ben, és továbbra is használni kell őket. Érdekesek például mindig akkor, amikor elemeket össze kell fogni.
Végül még egy megjegyzés a megjelenésbeli hatásokkal kapcsolatban, amelyeket eddig bemutattunk. Valójában a megfelelő formázáshoz szükséges a CSS. A bemutatott elemek normál használata ugyanis nem eredményez hatást a böngészőben. Tehát csak tartalmakat strukturálunk szemantikusan. Az összes megjelenéssel kapcsolatos dolgot stíluslapokkal állítjuk be.