A PDF exportálása az Adobe InDesign alkalmazásban az utolsó lépés annak érdekében, hogy a elrendezésed nyomdakész vagy digitális felhasználásra kész legyen. Legyen szó professzionális nyomtatásról, interaktív PDF-ekről vagy webes tartalmakról - az InDesign számos exportálási opciót kínál, hogy optimálisan nyomtathasd a projektet. Ebben az útmutatóban lépésről lépésre megmutatom, hogyan exportálhatod a dokumentumot PDF formátumban, hogyan választhatod ki a megfelelő beállításokat, és hogyan kerülheted el a gyakori hibákat. Kezdjük el, és exportáljuk tökéletesen a projektjeidet!
Az InDesign-dokumentum kinyomtatásra alkalmas PDF-fájlként való kiadása előtt győződj meg arról, hogy a színmenedzsment beállításai helyesek-e (ezt alapvetően már az elején el kellett volna végezni, de jobb félni, mint megijedni).
Ehhez nyisd meg a Szerkesztés menüt, majd a Színelemzések lehetőséget, és ellenőrizd, hogy mind a képernyőn történő megjelenítéshez (eciRGB v2), mind a nyomtatáshoz (ISO Coated v2 ECI a bevonatos papíron való kiadáshoz) a megfelelő profilok vannak-e beállítva Munkaszíntérként.
Ellenőrizd a Szerkesztés menüben továbbá, hogy a Transzparencia kitöltési tér beállítása CMYK legyen. Ez biztosítja, hogy a fedésben lévő vagy érintkező transzparenciák (pl. egy objektum árnyéka fekszik egy átlátszó felületen) valamint az objektumok maguk is ugyanabban a színtérben legyenek.
Az exportálást most megnyithatod a Fájl menüben, vagy gyorsabban a Ctrl+E billentyűkombinációval. A fájl neve és célkönyvtára mellett ügyelj arra is, hogy a Fájltípus legyen PDF a nyomtatáshoz, mivel az interaktív PDF-dokumentumok elemei nem értelmezhetők egy nyomda expozícióját képes készüléken, pláne csak a monitor számára fontos felbontáson.
Az Mentés gombra kattintva megnyílik a PDF-export dialógusablak. Az itt történő beállítások rendkívüli fontosságúak a kimeneti eredmény szempontjából. Különböző célokra különböző beállítások szükségesek.
Hogy ne kelljen minden alkalommal újra és újra a célra megfelelő beállításokért kutatnod (például képernyő- vagy nyomtatáskimenetre), az Adobe különféle beállításokat is biztosít Profilok formájában. Ezeket a legördülő menüben megtalálod a PDF-Előbeállítás sor mellett. Szerencsére két lehetőség is található a nyomtatási kimenetre.
Egy ilyen exportprofil választása már jó kiindulási alap lehet, de az igényeinknek még mindig hiányérzetet okoz, ezért az beállításokat tovább szabva, majd egy új néven mentve egyéni profil formájában nyomásra alkalmas tárrolásra kerül az offset nyomásra történő későbbi felhasználás érdekében.
Először is változtasd meg a Compatibilitás mezőben a beállítást Acrobat 4 (PDF 1.3)-ra. Ennek az az oka, hogy ez az Acrobat verzió még nem ismeri a transzparenciákat.
A nyomdai expozíciós szoftver sem ismeri a transzparenciákat, amely a fájlt rasteradatokká alakítja át a szintén az Adobe által kifejlesztett PostScript oldalleíró nyelv segítségével, és ezeket ki, ismét csak csökkenteni kell a kimenetnél. Ez csak akkor fog megváltozni, ha a PostScript utódja, az Adobe PDF Print Engine (APPE) széles körben elterjed a nyomdákban. És bármilyen szép is a fájl a képernyőn - a valódi teszt az exponálónál fog következni.
Az érintésmentesen kell választani arról, hogy később az Export-beállításoknál teljes akciószabadságot biztosítson, nem szabad választani egy PDF-X-valamilyen-Standardot.
A Leírás mezőben néhány fontos kulcsszót adhatsz meg az elvégzett beállítások későbbi azonosításához.
A Beállítások a Általános fülön: Miután a fájl exportálása befejeződött, ellenőrizd, hogy a látható és nyomtatható rétegek bekerüljenek a fájlba.
A Tömörítés fülön az Exportálási minőségprofil beállításai a 70-es szűrőnyomású kinyomtatáshoz némi módosítással átvihetők, azaz a képek 300 ppi-re tömörítése olyan képek esetén, amelyek felbontása nagyobb, mint 350 ppi (nem kell ennél több, csak megnöveli a fájlt), míg a vonalas rajzoknál 1200 ppi, ha a felbontás meghaladja a 1800 ppi-t.
Ez könnyen előfordulhat, ahogyan az Összesítések-ablak gyors vizsgálata mutatja, hogy az elrendezésben lévő képek kisebb képkeretbe lettek illesztve. Ennek megfelelően a felbontás megnövekszik, és ugyanígy a fájlméret és az exponálás során a számítási idő is megnő. Ezért a képfájlokat a jelölőnégyzettel a keretre vágva kell változtatni.
A Mezők és levágások füli szakaszban csak a Dokumentum levágásbeállításait (általában 3 mm) kell használni.
A dokumentum oldalait a nyomdai elválasztó szoftver automatikusan a lapon történő oldalsorrend logikájának megfelelően pozicionálja a lapra figyelembe véve egy esetleges tűzley mellett a szükséges vágások és passzmegjelölések és színkontroll sávok. A PDF-ben előre meghatározott jelek csak zavarhatnak és zavarhatnak később.
A "Kimenet" fül és legyen kiválasztva a "Színkonvertálás" alatt a "Célprofilba konvertálás (értékek megtartása)" bejegyzés. Ez azt jelenti, hogy az RGB képek a célszíntérbe (CMYK) konvertálódnak, de nem a CMYK képek, amelyek megtartják az eredeti értékeiket.
A "Cél" eleinte maga a CMYK színtér, azonban a pontos profil függ a nyomtatott anyagtól. Egy bevonatos (képi nyomtatáshoz) papírhoz például az ISO Coated v2 (ECI) illik - egy teljesen másik az újságnyomtatásban.
Esetlegesen inkább kérdezzük meg előzetesen a nyomdát.
A profilok beágyazása nem szükséges. Ez esetben néhány nyomdában esetleg fordulhatnak elő újra, most nem kívánt színkonvertálások, ezért kerülni kell ezt a lehetőséget.
Egy utolsó pillantás a "Színmenedzser" nézetére meggyőződjön arról, hogy tényleg csak a nyomtatásra szánt színkanálok kerülnek kinyomtatásra.
Az InDesign-CS6 óta lehetséges egy színnyomtatásra is kimeneti fájlt exportálni. Ehhez a "Célprofil" például a "Pont Nyereség 15%" legyen kiválasztva. A PDF-fájl mostantól nem kell többé finom trükkökkel átalakítani szürkeárnyalatos PDF-fé.
A "Bővített" lapon kezdésnek állítsa be a transzparenciacsökkentést a "Magas felbontás" beállításra. Ennek következtében az egykor átlátszó objektumok megfelelő minőségben egy vektor- és képadatok kombinációjává alakulnak át.
Az alatta lévő jelölőnégyzet bejelölése biztosítja, hogy a különböző beállításokat figyelmen kívül hagyják az InDesign dokumentum nyomtatólapján (az InDesign "Oldalsávjában" különbözően beállítható a nyomtatónyomtatáshez).
Fontos a betűk beágyazása a PDF-dokumentumba. A 100%-os alapérték félrevezető üzenetet sugall: ez ugyanis nem azt jelenti, hogy az összes használt betű beágyazásra kerül, hanem csak akkor, ha az adott fontok összes karaktere 100%-ban használatban van a dokumentumban. Mivel ez ritkán fordul elő, ez pedig azt jelenti, hogy csak a dokumentumban használt karakterek kerülnek beágyazásra.
Ez esetleg megnehezítheti a későbbi, szükséges kis szövegjavításokat a PDF-fájlban, ha a szükséges karakter nem található a dokumentumban.
Ezért módosítsa az értéket 20%-ra. Így kis, egyszerű dokumentumok esetén csak a használt karakterek kerülnek beágyazásra, míg a bonyolultabbaknál az egész betűtípus.
A "Biztonság" lapon ne adjon meg jelszavakat, mert ellenkező esetben a folyamat a lemezre gyorsító egységben megszakadhat.
Mentsük le végül ezeket a beállításokat későbbi felhasználásra egy könnyen megjegyezhető profilnév alatt, majd kattintsunk az "Exportálás" gombra.
Az InDesign most elkezdi az átalakítást, ami időt ad neked a kinti pillantásnak, a kávégéphez való sétának vagy anyukádhoz való hívásnak attól függően, milyen nagy a dokumentum, a képek felbontása és a gép kapacitása.
Az egyetlen kis jel arra, hogy az InDesign azt csinálja, amit kell, egy kis ikon a menüsorban, amely csak ebben az exportfolyamatban jelenik meg:
De aztán (természetesen csak akkor, ha a megfelelő jelölőnégyzet a megfelelő helyen van bejelölve) megjelenik a korábbi munka eredménye - a PDF-fájl.
Egy kiforrott munkakörnyezetben most rendelkezésre áll az Adobe Acrobat teljes verziója, amely számos "profil"-t hoz az elkészített dokumentum analíziséhez annak megfelelőségének megítélésére a nyomtatási vagy lemezbelichtési kimenet szempontjából.
Egy ellenőrző pillantás mindenképpen érdemes az elővájásra. Ahhoz, hogy pontosan láthasd az elővágás alakját, be kell kapcsolni azt. Ehhez nyisd meg az Acrobatban az "Előbeállítások"-at ("Ctrl+K") és állítsd be a "Megjelenítés"-en belül a "Oldalbeállítások"-fülön a "Tartalom és információk" területén a jelölőnégyzetet az "Objektum-, végösszefoglaló- és elővágási keretek megjelenítése" opcióra.
Most már pontosan láthatod, hogy az elővágásra vonatkozó elemek kellően messze benyúlnak-e a vágásba.
