2019 júliusa óta a Mobile First Index már alapértelmezett az új domainek Google rangsorolásában.
A Google bejelentette 2020 elején, hogy a „Mobile First Index“ legkésőbb 2021 elejétől minden weboldalra vonatkozni fog. Ez azt jelenti, hogy azóta csak azok a weboldalak jelennek meg az első helyen a keresési eredménylistában, amelyek mobilhasználatra optimalizáltak. Így a reszponzív design erős rangsorolási tényezőnek számít. A weboldalad akár még olyan jó tartalommal is rendelkezhet – ha nem reszponzív design vagy mobil oldalként van kialakítva, akkor az a helyzet, hogy a teljes látogatottsági potenciál nem lesz kiaknázva, mindegy, hogy a felhasználóid elsősorban asztali felhasználók-e.
A Google az elmúlt években egyre inkább olyan tényezőkké tette a rangsorolásért sorolás faktorok listájára a PageSpeed-et, a mobil optimalizációt és a megbízhatóságot. A Google már 2020 májusában jelezte, hogy 2021-ben a Page Experience hét különböző tényezőt összesít és egy teljeskörű képet nyújt egy weboldal élményminőségéről.
A hét hat fő tényező a felhasználók és az oldalélmény számára
- Betöltési sebesség
- Interaktivitás (2024. februárig), Reszponzivitás (2024. március után)
- Vizuális stabilitás (összevont elrendezési változások)
- mobil optimalizálás
- Biztonságos böngészés: nincs malware, hamis márkázás, … (2021 óta ismét kikapcsolt rangsorolási faktorként)
- HTTPS: Titkosítás SSL tanúsítvánnyal
- nem tolakodó interstitialok (teljes képernyős banner)
Betöltés azt jelenti, hogy milyen gyorsan épül fel a fő tartalom a felhasználód számára. A Google jó értéket 2,5 másodpercnyi idő alatt ad meg, melyre a webhelyüzemeltetőknek törekedniük kell a felhasználóik számára.
Interaktivitás az első felhasználói beavatkozási késéssel (First Input Delay) azt jelenti, hogy mikor reagál valóban egy oldal, amikor egy felhasználó szeretné vele interakcióba lépni… például görgetéssel vagy gombra kattintással. Ez tehát az oldal reakciósebessége a felhasználó interakcióira. Ezt az időtartamot érdemes röviden tartani, és egy jó érték a Google számára 100 ms-ig. Az FID mint mutató 2024 márciusától „Interakció a következő festésig” (INP) át lesz számítva. Hasonlóan az FID-hez, az INP-nél is az oldalak reakciókészségéről van szó. Minél gyorsabban reagál egy weboldal egy felhasználói interakcióra, annál jobb. Az INP az oldalak válaszidőjét méri az egész látogatási időszak alatt. Ebben figyelembe veszik az összes felhasználói interakciót.
Talán ismered, ha nagyon hosszú dokumentumokkal dolgozol online. Ha a Google Dokumentumodban sokszáz oldalnyi tartalom van, akkor késéseket vagy meginogást tapasztalhatsz. Marketingoktatóként egy 500 oldalas szkriptet készítettem. Míg a böngészőmben írtam, mikrorándulásokat tapasztaltam, mivel nyilvánvalóan nehézségeim voltak a sok erőforrásigényes oldal, beleértve a sok képfájlt is, sima betöltésében. Ez az esemény nem feltétlenül akadályozott meg munkámban, de zavaró zökkenés volt a használat során. Egy másik példa például az, ha a képekre sokszor támaszkodó webhelyek gördítés közben késéseket mutatnak (itt a 4eck-media.de példa). Éppen ezért fontos a webhelyek interaktivitása, hogy a felhasználói élmény pozitív legyen.
Összegzett elrendezési változások (CLS) akkor történnek, amikor a webhelyed aszinkron módon tölt be, és egy felhasználó például már lejjebb olvas egy területen, miközben fent egy kép vagy hirdetés nagy fájlmérettel még mindig betöltődik, és az utolsó pozíció miatt a elrendezés ugrálni kezd. Ez például akkor történhet, ha egy felső területbe beillesztett kép nem lett optimalizálva, és talán 10 MB méretű. Lassú internetkapcsolat esetén lassan épül fel, és a felhasználó már el is olvasta az alatta lévő részt.
A teljesítmény gyengeségét arra is jelzésként érzékeltetheted, ha egy SEO-szoftver, mint például a Seobility, a válaszidők eloszlásáról beszél. Ha ezek nem elég jók, akkor a teljesítményen kell dolgoznod, és további eszközöket használni, mint például a GTMetrix és a Google PageSpeed.
A PageSpeed itt tesztelhető - két eszközt ajánlanak:
https://gtmetrix.com/ (szerverhelyszín beállítása Londonra!)
https://pagespeed.web.dev/ (kifejezetten ajánlott a mobil- és asztali megtekintés felosztásával)
Itt egy részlet a TutKit.com mobilon történő értékeléséből a PageSpeed és a Core Web Vitals állapotáról:
A weboldal- és reakciósebesség sok tényezőtől függ, mint például a szerver teljesítménye, kódminőség, képfájlméretek, ikonok SVG formátumban PNG helyett stb. Ezért érdemes először a GTMetrix és a PageSpeed Insight ajánlásait követni, hogy globális javulásokat érj el, ha az értékek még nem megfelelőek.
Modern webformátumok (WEBP/AVIF) képekhez használhatsz egy eszközt, mint például https://squoosh.app/. Ez különösen előnyös, ha csak néhány képet szeretnél kézi módon konvertálni. Egyébként szerveroldalon vagy cms oldalon is konvertálhatod JPG- vagy PNG-fájljaidat. Amikor például a TutKit.com-ot modern képformátumokhoz igazítottuk, egy csapásra több, mint 14.000 meglévő JPG fájlt alakítottunk át AVIF és WEBP formátumba. Az AVIF, ami még jobb tömörítési arányokkal és jó minőséggel rendelkezik, alapértelmezés szerint kerül megjelenítésre a böngészőben. Ha egy régebbi böngésző nem támogatja az AVIF-et, akkor a WEBP lesz a csere. Ezt valósítottuk meg a 4eck-media.de ügynökségi oldalunkon is.
A Google új kezdeti értéket is megad a Core Web Vitals-nek a Page Experience számára. A Google Keresési Konzolban lehetőséged van az egyes webhely oldalakhoz való hozzárendelésre is. Ez segít az elemzésben, hogy észrevedd és orvosold az oldalakon felmerülő problémát.
Egy webhely mobillal való barátságosságát egy eszköz, például a Lambda-Test segítségével lehet tesztelni.
A fejlesztők számára különösen fontos lehet megérteni, hogyan reagál egy elrendezés egy adott végberendezésen, például amikor egy ügyfél problémát jelez, például egy régebbi iPhone modell esetén. A Chrome-on belül = F12 egyszerűen aktiválhatók különböző eszközök, melyek megjelenítik a felbontást.
A mobil optimalizációhoz tartozik az is, hogy a felhasználók kényelmesen elolvashassák a tartalmakat egy okostelefonon, anélkül hogy be kellene nagyítani!
Biztonságos böngészés esetén webhelyednek egyfelől nem szabad malware-t szállítania és másfelől be kell tartanod a szabályokat, vagyis például nem használhatsz olyan márkaemblémákat, amelyeket nem használhatsz, vagy olyan márkatermékeket nem tüntethetsz fel, amelyek nincsenek portfóliódban. Ebbe beletartozik az is, hogy például egy Lejátszás gomb ténylegesen lejátsz egy videót és nem indít el egy letöltést a felhasználó számára. Különösen a malware-pont jelenti sok webhely számára a legnagyobb kockázatot a biztonságos böngészés esetében, amit csak a CMS és a használt bővítmények folyamatos frissítéseivel lehet korlátozni. Ha webhelyednek nincs feltétlenül szüksége kapcsolatfelvételi űrlapra, érdemes lehet erről is lemondani, mert a rosszindulatú behatásoknak, mint például a SQL-injekciók, Cross-Site Scripting, hexadecimális kódok stb. a formai mezők nyitott kapukat jelentenek. 2021 augusztusában a Google ismét visszakozott és kijelentette, hogy a Biztonságos Böngészés végülsem lesz többé rangsorolási tényező, mivel sok webhelytulajdonos nem tehet a hackelésről. A PageSpeed Insights és a Lighthouse elemzés során a Biztonságos Böngészésre vonatkozó ajánlást kapsz, ezért feltehetően a SEO szempontjából ez a téma még nem került teljesen le a napirendről:
HTTPS ma már a szabvány. Minden oldalnak rendelkeznie kell SSL-tanúsítvánnyal. Az oldaltulajdonosoknak, akik nem rendelkeznek ilyennel, jogvédelmi kockázat áll fenn: https://t3n.de/news/dsgvo-abmahnung-ssl-fehlt-1091180/
Azt külön figyelembe kell venni, hogy szervermigráció vagy újraindítás során gondolni kell a http-tól az https-re mutató átirányításokra. Jó tudni, hogy erre készítettek egy tesztelő eszközt: https://www.seobility.net/de/redirectcheck/
Ezen különösképpen figyelembe kell venni, hogy az SSL-tanúsítvány hozzárendelése előtt elhelyezett képeket is át kell állítani az http-ről az https-re a kódban. Ellenkező esetben a böngésző azt jelezheti, hogy az oldal nem biztonságos. Ez (vagy volt a múltban) kifejezetten Wordpress oldalak esetében jellemző - az egyik leginkább használt CMS-nél.
Egyszerűen végezd el a Google keresőben a ellenőrzést, hogy vannak-e még indexelve http oldalak. Ezt megteheted a következő adatbevitellel a keresőmezőbe: site:domain inurl:http
Cseréld le domain nevet a saját domainnevedre. Enter.
- site: Azokat az eredményeket szűröd le, amelyek csak az adott domainnevet tartalmazzák.
- -inurl: Azokat az oldalakat szűröd le, amelyeknek az URL-je tartalmazza az http-t.
Az utolsó pont a diagramban a Megzavaró intersticiális hirdetések elhagyása, azaz a teljes képernyős hirdetések, amelyek csak nagyon ritkán növelik meg a felhasználók szívverését. Csak frusztrációt okoznak és ezzel negatív érzelmeket váltanak ki, ami gyors elhagyásra késztet.
A Page Experience főleg azért fontos, hogy ne frusztrálja a felhasználókat lassú betöltési időkkel, mobilbarát híjával vagy egyéb tényezőkkel. Tehát a konverzióért fizetnek a kívánt viselkedéssel. Nem biztos azonban, hogy egy kitűnő Page Experience-el a rangsorolási győztes leszel, mert egy webhely tartalma és más felhasználói jelek is szerepet játszanak a rangsorolásban. Ha az oldalak tartalmilag ugyanilyen jól állnak fel, a jobb Page Experience a "Tie Breaker" lehet és a Core Web Vitals jobb értékeivel rendelkező webhelyet magasabbra helyezheti.
A Google mobillal való barátságosság és a magas felhasználói és Page Experience faktorok nagyrészt csak a fejlesztőidnek vagy az általad megbízott ügynökségnek megoldandó. A marketing munkatársak számára fontos tudni, hogy milyen metrikák alapján mérjenek Page Experience-t, és milyen eszközöket használhatnak ehhez. Ha egy ügynökséget bíztál meg az optimalizálással, gondoskodj arról, hogy a szerződésben szereplő teendők kiváló mérési eredmények függvénye legyen a teljesítés elfogadásához.
