Programozást tanulni kezdőknek

Ebben a pillanatban először is szívből üdvözlöm! Sok sikert és jó szórakozást kívánok a tréninghez!

Minden számítógép mindent nyújt, amire szükséged van. Itt mégis megismered az Atom (.io) rendkívül erőteljes eszközét. Az editor támogat téged a szoftverfejlesztésben.

A hagyományokat ápolni kell. Nem csak egy egyszerű példával fogsz kezdeni. Ehelyett egy évtizedek óta fennálló hagyományt ismert meg: a "Hello World" programot.

Ismered a programok alaplépéseit? Azok már az elejétől kezdve központi részét képezik: bemenet, kimenet és feldolgozás. Itt megismered az EAV-parancsokat.

Az észrevételek olyanok, mint a só a levesben. Teljesen nélkülük az étel gyakran unalmas, túl sok pedig elfogyaszthatatlanná teszi. Itt ismerkedhetsz meg az alapgondolattal és a szintaxissal.

Hallottad már? Egy számítógépben minden 1 és 0. Ezt egyáltalán nem veszed észre, igaz? Fedezd fel, mi történik a színpad mögött.

Nem csak bármilyen adatot tárolhatunk. Különböző típusok segítségével különféle adatokat írhatsz le. Találd ki, miért és miért.

Rendben, Most a számok mint 1 és 0 villognak. De mi a helyzet a betűkkel? Találd ki, hogyan lett megoldva ez a probléma.

Most: Most kitérünk a programozásra: változók a kódban.

Egy számítógép tud számolni. És pont ezt tud egy programozási nyelv is. Itt fogod megtanulni, hogyan kell megtenni.

Eddig csak karaktereket tudsz beolvasni. További példákhoz hasznos lenne numerikus értékeket megadni. Ezeket is itt fogod megtanulni.

Ahogy a matematikában, úgy a programozásban is összehasonlításokat tudsz végezni. Emellett a programkód feltételekhez köthető. Ez a központi eszköz most szintén a repertoárodba kerül.

Egy egyszerű összehasonlítás nem elegendő? Akkor tanuld meg, hogyan tudsz több feltételt összekapcsolni és módosítani: logikai operátorok segítségével.

A változók csak egy része az egyenletnek. Például dinamikus értékek sorozatát beolvasni tömbök segítségével lehet.

Itt ismerkedhetsz meg a tömbök felépítésével.

Az elemek egy tömbből el lehet távolítani és hozzá lehet adni. Ismerd meg néhány lehetőségüket.

Ne maradjon csak elméletben, mostantól a gyakorlatban is látni fogsz tömböket.

Ismételd meg a logikát hurokkal. Ismerd meg az első változatot a „while“ kulcsszóval.

Ciklusok például rendkívül fontosak tömbök kezelése során. Itt azt tanulod meg, hogy hogyan működik.

Egy másik szerkezet, amelyet újra és újra használnak: a for-ciklus. Ezt most te is meg fogod ismerni.

A legtöbb nyelven tudsz véletlen számokat generálni. Ezekkel sok más példát fejleszthetünk ki. Itt megtanulod, hogyan működik ez JavaScriptben.

A do/while hurok egy lábműködtető hurok, amely bizonyos helyzetekben elegánsabb választás lehet. Fedezd fel, hogyan működik.

Függvények nélkül a programok nagyon statikusak lennének. Most megtanulsz ésszerűen felosztani a kódot.

Hogyan lehet még értelmesebbé tenni a funkciókat? Paramétereken keresztül. Ismerd meg őket ebben az órában.

Az utolsó szempont: visszatérési értékek. Hihetetlenül fontos és szinte minden nyelvben téma.

A függvények szintén kihívást jelentenek. A bennük létrehozott változók sehol másutt nem érvényesek. Ismerd meg a hatókört koncepcióját.

Szinte bármelyik nyelven feloszthatod a kódot több fájlra. Ismerd meg itt, hogyan kell ezt csinálni.

Az objektumorientált programozás saját kurzusokat képes létrehozni, amelyek több száz órát is igénybe vehetnek. Itt ismerkedhetsz meg az alapötlettel.

Hogyan hozhatunk létre objektumokat és tulajdonságokat JavaScriptben?

Metódusok olyan funkciók az objektumorientált kontextusban. Itt fogsz velük megismerkedni.

Szeretnéd inicializálni az objektumokat? Segít a konstruktor.

A szoftverfejlesztésben két kategóriája van a nyelveknek: azok, amelyek le vannak fordítva (kompilált), és azok, amelyeket egy értelmező fordít. Itt tudod megismerni a különbséget.

Programozási nyelvekről gyakran beszélnek. De valójában milyen kapcsolatban vannak a számítógépekkel? Végül is csak szövegről van szó, igaz? Nem minden csak 1 és 0?

Ebben a videóban újra megismered a forráskód alapgondolatát. Emellett megtudod, mely szerkesztők például egyáltalán nem működnek.

Sok nyelv, mint például JavaScript, PHP és Co, dinamikusak az adattípusok kezelésében. Más nyelvek viszont inkább szigorúak ezen a területen. Miért is van ez így? És mi az előnye és hátránya?